Steril élet

magam sem tudom, mit akarok ebből kihozni, de most kell... 20 perc alatt sem találtam meg, hogyan lehet a bejegyzések időrendi sorrendjét megfordítani, mert ez nem arról szól most amiről eddig.

nagyon hosszú idő után, ma éreztem azt újra, h nem bírom tovább. volt ilyen régebben is, nem kizárt h írtam is róla. túl sok minden történt azóta velem, velünk! számomra is meglepő, h csak most jutottam újra ide, és nem tudom ezt sem hová tenni. normális dolog e az, h ennyi mindennek kell történni ahhoz, h érezzem a kiborulás szelét, vagy az lett volna normális, h ha ez már rég megtörténik?! igazából egyik sem jó.

nem tudom, h ma eljutok-e odáig, amit talán szeretnék igazából, h időrendben, címszavakban leírom azt ami történt velem, mondjuk 10/8/6 év alatt, és nem a saját betegségemmel kapcsolatban. mert igazából ez okot adhatna arra, hogy ne is akarjak ide írni mert nincs miről.

mert én jól vagyok. betegségileg. anya jól van, szintén betegségileg. apa sose volt beteg egészségileg, volt sokkal rosszabbul mint most, és remélem nem lesz. a tesóm pedig mindig jól volt. fejben is. nálam is sokkal-sokkal erősebb.

ha már ide tévedtetek, és ezt olvassátok, régen rossz, tehát nem lesz az amit szeretnék...

mindenesetre boldog, sikeres küzdelmes karácsonyt nektek! :)

szívesen gondolnék rátok sokat, és érdeklődnék mindnyájatok felől, és leírnám, h mivan velem de sajnos nem megy. mert azt hiszem, hosszú idő óta először, h egészséges vagyok... :) és nem hiszem h az én helyzetemben az jó megoldás ha más bajával foglalkozok. igen, önző vagyok...

remélem, h ha már nem csak azt hiszem, h egészséges vok, hanem végre valaki azt mondja h 'gyógyult' akkor ez változik, mert tudom, h mekkora segítség az, ha valaki akár ismeretlenül is kifejezi az együttérzését, vagy a gondolatait. és ezt én megkaptam, és Ti is megérdemlitek viszont! szóval. kitartás. lesz boldogabb karácsony... :)

nem tudtok olyat mondani ami mára elveszi a kedvem... :)))
/még akkor sem, ha nagyon sok baj van másokkal körülüttem  :/

negatív :)

akkor nézzük, h mi is van velem. a többiekről talán majd máskor.

2 évvel a transzplantáció után a petCT eredményeim egyre szarabbak. tavaly október-novemberben volt ugye egy eredmény ami nem lett egyértelműen negatív. annak sem olyannak kellett volna már lennie. ehhez képest most február végén lett egy még szarabb... több nyirokcsomót van a nyakamban, meg 2-3 hónap alatt 1x csak nőtt egy másfél centis a jobb hónom alatt. ma voltam biopszián, vettek a nyakamból mintát. igazából ez a fizikális része.

a másik fele rosszabb... rendben, az ember elfogadja azt, h ez jutott naki az életben. nem könnyű érzés, de viszonylag könnyen meg lehet szokni, együtt lehet élni vele. nagyjából ugyanezt mondtam minden eddigi, egyre keményedő kezelésre is... ha csak ennyi kell az ember egészségéhez, ez simán vállalható.

de

azzal együtt, h valóban elmondják egy saját őssejtet visszajuttató átültetés előtt, h megvan az esélye a kiújulásnak /persze hiszen igazából lövésük nincs, h mi okozza, mivel viszem tovább, kapom vissza, vagy örökli a gyerekem... de ezt most hagyjuk, ez megérne egy külön blogot/ azért nem erre a számít az ember. és van egy határ amikor meggondolja, azt, h egyáltalán érdemes-e... és ez messze nem a feladás előszele, egyszerű matek. mutatom mindjárt. előtte azt, h mitől sok egy kicsit ez az egész... a legszebb elbulizható fiatal éveim mentek rá erre az egészre. voltam 20 mikor kiderült, előtte ilyen-olyan kis betegségek. 21 voltam az első kezelések évében. 22-23 többé kevésbé a nekem megmaradt normálisnak mondható huszas éveim. tetőzve azzal, h nem jól kezeltem, ami a gyógyulás után következett. de azt hiszem ezt már kifejtettem. 24 voltam mikor megint fogytam, és kicsit sejthető, h valami nem oké. 25 évesen újabb kezelésekre fordított egy év, 26 transzplant+felépülés. marad ismét egy a 27. a következőt már megint beárnyékolja ez az egész szarság.  

tehát 3 "normális" év jutott a húszas éveimből. de még ezzel sincs gond, hiszen mint írtam el lehet fogadni, hogy ez jutott az életben, hogy rövidebb lesz, hogy azt kell megélni amit kaptam. tehát ez most nem panasz, csak egy kis előremutatás a matekhoz, amikor felmerül, h érdemes-e?!?!. szóval az alapja az egésznek az, amivel nem foglalkozik az ember egy kemós kezelést megelőzően, vagy közben. nevezzük egyszerűen mellékhatásnak. nem hiszem, h ki kellene fejtenem. és félreértés ne essék, nem is merültem el bennük, csak egy ragadt meg bennem. egy, a legviccesebb mellékhatások egyike daganatot "gyógyító" gyógyszAroknál: másodlagos daganos betegség megjelenése. tehát azontúl, h mennyire kicsinálják a szervezetünket - amit nem is most, hanem mondjuk 5-6-8 év múlva érzünk - okozhatnak újabb szart.

és itt jön a matek és a kérdés... mondjuk 30 évesen belevágnak velem egy donoros átültetésbe. mondjuk minden rendben van. 1-2 év mire rendeződik az életem. ott leszek 31-2 évesen a semmi közepén. az egzisztencia kialakítására, a párkeresés idejére normálisan fordított éveknek lőttek. megérte? persze! és ezt tényleg így gondolom. de nézzük tovább... annyi szartól, amit addigra kap az ember, abszolút jó sansza van, hogy 55-60 éves korára felbobja a pacskert. és akkor még óvatosan számoltam, és magamról sem így gondolom... nekem valahogy gyanús, h mi jut nekem ebben az életben, abban túl sok 5x-es szülinappal nem számolok :) 

tehát így, hogy huszonévesen azt átgondolom, még vállaható is a dolog, csak nem ez én kilátásaimmal, amit itt vázoltam fent /sőt az élesszeműek azt is észrevehették, h a blog leírása és bemutatása is változott jó ideje, nem véletlen/. ha ugyanezt 31-2-3 évesen kell végiggondolnom, azért felmerül a kérdés, h megéri-e...?? találni valakit, (szándékos a fogalmazás, úgy vélem, aki azzal csinálja végig az egészet, akivel már megtalálták egymást nem kell h ezt magukra vegyék (:)  akit szeretsz, akivel egymásnak adnátok az életeteket. tehát elvenni tőle az övét, azért, h tudd, minden esélyed megvan rá, h fiatal középkorúként eltemessen téged... hááát...

még a határon innen vagyok. de félek, h magas az a kerítés a határon, és amúgy is kurva gyorsan közeledik...

egyszer azt mondta valaki, hogy szerinte az élet szar, akármelyik oldalról nézi is, de azért is jó lesz neki.

legyen igaza. legalább neki legyen jó, megérdemli. nehéz, de jó döntést hoztam. a történtek fényében főleg.

egyszer mindenki meghal.

csak idő kérdése és ezt is meg tudja szokni az ember. nem tudom mi lesz. most nem foglalkozok ezzel. azért sem. majd amikor már jönnek a tünetek is, ráérek pánikolni. addig sok dolgom van még a rövid kis életemben.

mire hazaértem, újabb remek hírt kaptam, hasonló témában. annyira fásult lettem, hogy szinte már nem érdekel. gáz. erős kérés hétfőn, h jó lenne ha vége lenne ennek a hétnek? :)

és még mindig nincs saját leletem.

e fura szó fura jelentéséhez kötődő vonzalmamat már lehet kifejtettem itt.

az eső illata, és az érzés, amivel nem tudok mit kezdeni. az érzés, melyre nem készültem fel és nem tehetek ellene semmit. ami jelen pillanatban azt mondatja velem, hogy ez nekem is sok lesz, és nem bírok vele. pedig állítólag erős vagyok. ehhez nem. a saját bajomat viselem. másétól jobban félek.

és a leletem még meg sem kaptam...

embernek lenni, éveket szenvedsz, pár perc jó és ennyi
 

ezt tudom jó ideje sajnos. sőt erre készülök jó ideje. hogy lesz pár jó évem. csak én úgy terveztem, hogy a pár perc ennél több lesz. hogy nem 1-2 év lesz amikor azt mondom magamról hogy jól vagyok. és ebből csak hónapokat töltöttem boldogan. most omlik össze minden? nem egész két évvel azután, hogy a saját őssejtjeimet visszakaptam, és gyakorlatilag transzplantált vagyok?

és jelen pillanatban ezt csak ide hozhatom. egy család nem visel el ennyit, bár tudom, hogy ez nem igaz, és faszság amit írok. de hova terheljem őket még ezzel is?!? pont elég bajuk volt eddig is, és ez meg is látszik rajtuk. egy külön blogot megérne az egész.

azt hiszem beteg leszek újra. nincsenek tünetek. még. azt hiszem nem tudnám még egyszer még keményebben összeszedni magam. nem megy. főleg úgy, hogy a napokban már akartam ide írni. Zozi már meghalt, olvashattátok. Feri és én is megsirattuk. Feri hívott a múlt héten. Tamás akivel együtt lettek betegek először, együtt gyógyultak meg, estek vissza, transzplantálták őket, meghalt. olvashatjátok. párhuzamosan csinálták végig az elmúlt 3-4 vagy már magam sem tudom hány évet. tényleg nem tudom, hogy én a hullámvasúton merre tartottam, mikor egy jövök-megyek kezelés 2 órájára a Feri szobájába fektettek be. Feri megsiratta. én már nem tudtam. magam sem tudom miért. neki sokkal nehezebb. felmentem Ferihez, tizenvalahánynapos lehetett, mikor már tudtam, hogy nem negatív a ctm. gondoltam öntök belé egy kis lelket. ja. megsirattam magam, a saját bajommal. kurva nagy segítség lehettem :) neki akkor is nehezebb volt.

azt hiszem beteg leszek újra. így megyek a ct-re, bár tudom, hogy nem így kellene. sokkal könnyebb így várni az eredményt 6-8-10 napig. és várni hogy az álmok, egy élet dőljön össze. újra. közben tartani attól, hogy ebbe már nem csak egy élet megy tönkre.

ezek az érzések.

voltam valamikor ősszel is. nem lett negatív...

de azt kijelenteni abból, hogy pozitív lett, vagy hogy beteg vagyok újra nem lehet. ezért megyek most ismét. mindezt azért mert már rég írtam idevágó témában.

ezek az előzmények.

szerdán megyek pet-ctre. félek tőle.

ezek a tények.

mert lesz neki. mert nincs jól, akármennyire el akarja hinni magáról. talán már ő sem tudja, hogy mivel kellene kezdeni.

egykor boldog hősünket most akár nevetni láthatod, de a lelke halott.

és így lesz ez egészen addig, míg nem lesz újra idevaló témája. mert lesz neki...

hagyd magad és őt is, hogy játsszátok a herceget és a királylányt

hősünk csak hallgatta hősnője szuszogását, és arra kellett rájönnie miközben álomba szenderült, hogy most boldog.

csak a most van és a múlt, a jövő messze távol.
 

ezt most neked, ezt most rólad, ezt most érted,
bár nem kérted, de életem része vagy,

Csak a Loki, érted élek én! :):)

Mi indulunk, ha kell
Mi nem felejtjük el, hogy
Bennünk a vér piros-fehér
Mi küzdünk haver
Ha kell bárkivel
Mert a győzelem mindennél többet ér
Mi indulunk, ha kell
Mi nem felejtjük el, hogy
Bennünk a vér piros-fehér
Mi harcolunk haver
Akár kivel, mert
A győzelem mindennél többet ér!

Hajrá!

és a magyar lány melyik szereplő volt a tegnap este belinkelt fekazenés klipben?

emberek között, akik egyszer szerették egymást, s aztán elmentek egymástól, marad valamilyen kegyetlen, minden írott szerződésnél és ünnepélyes eskünél keményebb kötés, mely ellen nem tudnak vétkezni, akkor sem, ha akarnak.

nekem a balaton a riviéra, napozni ott szeretek a homokon,
nekem csak jó estét a buona sera, nem töröm más szavakon a kobakom.
 

...de aki belátja néha, hogy embernek lenni, éveket szenvedsz, pár perc jó és ennyi.
ez már félsiker, ez nem depresszió, csupán a valóság tükre, hogy mennyi jó,
kis porszemnek tűnik a mocsok sodrában, csalódsz a csajodban, csalódsz a komákban.
aztán majd magadban, ez a dolgok rendje, hogy miért nem tudom, ezt Isten teremtette,
nem vagyok én senki...

ami nekem nem tetszik, hogy az autó presztízs meg hogy a lányaitokra 13 évesen rámondják h szexis hol van az apai pofon, ez ám a társadalom ami nekem nem tetszik, hogy randiztok a neten, utána meg nekem sírtok, hogy nem vágjátok mi a szerelem és áthúzod a haverod meg stírölöd a nőjét meg cseszegeted a nővért, aki csak a munkáját végzi meg már túl nehéznek számít a prézli, attól is híztok egymásba nem bíztok, éjjel és nappal hazugság ami megtölti az utcát. ami nekem nem tetszik, hogy a parlamentben magyarul beszélnek, de igazából jenkik
 

nekem nem tetszik, hogy mindenhol azt látom hogy alig vágják mi az a másfél millió lépés Magyarországon
 

sterilben.blog.hu remake :):)

időnként eljátszom a gondolattal, hogy valahogyan folytatni kellene ezt az egészet. azt amit elkezdtem. nem újkeletű dilemma ez, egyszer mintha már írtam volna róla. egyszer... pont az előző értelmes bejegyzésben :) akkor nem jutottam annál tovább, mint hogy megfogalmaztam, hogy lehet írni kéne valamiről. lehet idáig jutok most is csak.

írni kéne idézetekről, jutott mostanában belőlük elég. írni kéne a tetoválásról, amit kitaláltam magamnak, és arról is, hogy ez mennyi-mennyi ember szerint nem lenne jó ötlet /jellemzően a mami lenne az első és még lehet igaza is lenne/. írni kellene barátokról, akikkel az életben nem találkozom, ha nincs ez az egész szar, és ha nekik sincs. pedig nekik is van. újra. rengeteg kitartást ahhoz amire készülnek, talán azon kívül, hogy ezt itt leírom, nem is nagyon tudnék nekik másban, jobban segíteni. ha tudnék, megtenném. írni kellene ismerősről, aki szintén arra készült, és nem jutott el odáig :( hihetetlen érzés volt mikor megtudtam, senkinek nem kívánom. ezt sem. írni kellene munkáról, szerelemről, tavaszról, nyárról. rengeteg f*szágról a fejemből.

talán majd máskor. 

kicsit utólag

boldog nőnapot a nőknek, és boldog névvnapot nekem :)

nincs elfelejtve a blog, de idevágó téma nem nagyon van. holnap majd lesz, de ezt majd később...

na ja, ez az ami miatt inkább írásba kezdtem megint.

elsőként is nagyon sajnálom, a kommentek körüli hercehurcát, az egyetlen visszajelzési lehetőség is kiesett így, hogy kell-e ez az egész. de én tudom, hogy kell, olyan dolgokat fogok /de lehet, h csak szeretnék/ írni, amit régen máshogy vezettem le. mindjárt kerek egész lesz a sztori.

valamikor írtam ide azt hiszem, de magamban biztos végiggondoltam, h régen elég szarul kezeltem a gyógyulást követő időszakot, és sok hibát követtem el, mind tudatosan, mind tudattalanul. egy egy buli alkalmával azért ezek erősen kitörtek belőlem, ha akartam, ha nem. érdekes, most ilyen abszolút nincs, és ebből úgy tűnik, h biztosan másképpen dolgozom fel az egészet. lehet a blog és a leírt, ezzel kimondott gondolatok is közrejátszanak ebben.

most nem vagyok nagyképű, nincs kihaénnem, és ehhez hasonló gondolatok, megnyilvánulások. van viszont helyette önelégülés /már ha ez a szó, amit jól fogalmazza meg amit érzek/, valami olyasmi, hogy igenis helyén kezelem a dolgokat, a világot, benne magam is.

majd megpróbálom folytatni, most raktam rendbe az elmúlt fél év sok-sok orvosi papírját, kicsit durva így belegondolni megint, hogy mi-minden szaron keresztül mentem. és most nem ezt akarom itt újra közzétenni, tehát most hagyom kicsit :)

nagyon régen írtam, h ehhez a blogoláshoz nyugalom kell. eddig nem nagyon volt, most némi lemaradásomat igyelszem bepótolni...

meglett a lelet, gyakorlatilag negatív, de mivel tele volt a gyomrom még kajával /sült csülök vacsora... :)/ ezért nem igazán lehetett látni semmit. vett a doktornő szövettant, ami nem zárja ki valamilyen gyomortáji krónikus gyilladás lehetőségét, ezért 20-a körül meg kell ismételni a gyomortükrözést. nem gáz, tényleg nem egy komoly vizsgálat.

lassan inkább 74 kiló vagyok, mint 72 :) mindezt úgy, hogy elég rendszertelenül /és nem sokat/ ettem karácsony óta. ez prsze nem jó, de kicsit túlszervezett lett ez a két hét, kicist sok lett benne a program :)

Boldog új évet mindenkinek, aki erre jár :)

A boldogsága mindenkinek saját magán múlik. Legyen inkább kórházmentes mindenkinek, aki erre jár :)

Boldog Karácsonyt Mindenkinek! :))

"Ismét a kommentezésről

2008.12.15. 15:52

tisztázzuk előre, hogy tudom h a helyesirási magas labda nem az volt, hanem szándékos hiba :P húúú ez már nekem több mint triplacsavar :)

és ami a blog eredti témáját illeti, még néhány nap van hátra a leletig, és kiderül h mitől is fáj a gyomrom minden éccaka :(

nagyon fontos, hogy nem lehet valakit szeretni és közel kerülni hozzá annak a veszélye nélkül, hogy vége ne lenne a kapcsolatnak. tehát, ha valahogy úgy rendezitek el a kapcsolatotokat, hogy biztos, hogy annak soha nem lesz vége, akkor az nem is lesz intim. akkor az rabság. minden, amit az ember annak érdekében tesz, hogy biztonságban érezze magát, rabbá teszi. az élet akkor érdekes, amikor az ember 100%-ig veszélyesen él. mert azt hiszem, már mondtam, hogy az élet veszélyes. a halál az teljesen biztonságos. amikor már meghaltál, akkor már semmi nem fog veled történni. legalábbis nem olyan dolgok, amiktől most félnétek. tehát sajnos, azért lesz az életünk unalmas, mert biztonságossá akarjuk tenni. akkor izgalmas az élet, amikor a veszély nagy.

naaa ezt mondta a feldmár :)

lehet átmegy majd apránként a blog idézetgyűjtő hellyé, ne lepődjetek meg, jó helyen jártok, csak van egy csomó olyan idézet, ami nagggyo tetszik, és ha látom, valahová le kell írnom őket :)

nem látlak, csak elképzellek, minden éjjel másmilyennek, de tudnod kell, hogy minden éjjel szép vagy.

...kérdezhetném nagyképűen. mármint hogy ennyi? :)

de mivel tudom h erre /...mármint az arcoskodásra/ hajlamos vagyok, ezért mégsem teszem. főleg mert lehet meg kell ismételni :)

szóval semmi kibírhatatlan nem volt. talán előtte nem sült csülköt kellett volna vacsorázni pálinkával... :))

jaja, holnap gyomortükrözés...

eddig nem paráztam, most már azért van némi szorongásérzetem :)

bizony bizony, hosszú-hosszú idő után, újra a régi szlogen :)

kb 3 éve nem fociztam, mókás lesz. a gáz az, h most jól vagyok, remélem ezt nem ezzel a kis szaladgálással vágom haza :)

ma voltam kontroll...

minden tipikus volt :) nem engedett be az elektromos sorompó, pedig a kártyám érvényes... nem működött a sürgős vérképet késtítő automata, pedig kellett volna naki... mennem kell gyomortükrözésre, pedig nem szeretnék... :)

az alapbetégsegemet tekintve minden rendben lévőnek tűnik, DE /és ennél a szónál szokott elmenni az életkedvem, főleg ha egy orvos szájából hangzik el :)/ de1 a tüdőm nem teljesen tiszta, ezért vszínűleg nemsokára lesz egy újabb pet... bár ez bőven lehet a húzós tüdűgyuszi maradványa. és de2 valami gyulladásszerű dologra utalnak a gyomori panaszaim, plusz a petct képe is mutat némi elváltozást. vszínűleg vmi gyomorsavtúltengés vagy ehhez hasonló. ami nemmeglepő, hiszne most is hetek óta szedek antibiotikumot. 

de, jó hír az, h már tényleg 72 kiló vagyok :) eddig csak azt hazudtam, mert ez egy szép szám :) /ugyanúgy, ahogy centik választanak el a 188 centis magasságtól, mégis azt mondom mindig, h annyi vagyok mert az is egy szép szám :)/

lehet előbb kellett volna írnom, megvan a lelet és bizony negatívnak tűnik... :)

mert volna más lenni... :D

én magam vagyok egy feszület. már ami a semmittevős várakozást illeti a leletre...

mint egy zombi olyan vagyok :) reggel kelés, melóba beesés, késő délután haza, némi caládi élet, aztán gyors szökés, éjszakázás, reggel elölről...

nem lesz ez így jó :) remélem ha meglesz a lelet, lenyugszom picit. rámfér...

ez a vizsgálat is kalandosra sikeredett :) úgy látszik minden így jön össze mostanság...

vegyük át még egyszer mi is ez. bemegyek, kapok vénába radioaktív izotóppal szenyezett anyagot /szőlőcukrot azt hiszem/ majd egy óra kikapcsolódás egy fotelben, melynek lényege, hogy ne mozogjon semmi izom. erre azért van erre szükség, mert a sejtek fokozott működése gyorsabban felveszi a sugárzó anyagot a vérben. tehát kimutathatóak azok a sejtek, melyek felvették a cuccot. és a rosszindulató sejtek anyagcseréje gyorsabb mint a normál sejteké, tehát a mohóságukkal elárulják, hogy hol vannak :)))

szóval. eredetileg fél12re kellett volna mennem. ehhez képest felhívtak indulás előtt, hogy fél1re menjek, mert némi problémáik adódtak... :) már itt sejtettem, h lesznek gondok :) délre bent, 2 körülig semmi. csak egy iszonyat kéyelmetlen, szó_szerint fapad. 2kor bementem egy vérnyomás-vércukorszint mérős vizsgálatra, ahol közölte a néni, h a sugárzós cuccra várunk, mert még nem ért ide debrecenből... :) REMEK :D fél3 után megjött az anyag, pontban 3kor beadták. relaxálós-motoros fotel negyed 5ig, vizygálat kb fél 5től-5ig. persze végigaludtam az egészet :)) akkor már tarthatott volna igazán tovább... :)

és persze nehogy minden kafa legyen, közölték, h a leletezés az eddig 5-6 nap helyett minimum két 7... köszi.  

nem nem a mabthera okozta a pénteki gixert :)) a mabthera mellékhatása, az hogy csökkentek az immunfehérjék... és ezt akarták pótolni.

a hajamról talán nem most :)) reggel közel álltam hozzá, h levágom az egészet a pi***ba... 25 percet bírkoztunk egymással a tükör előtt, mire végre valahogy kinéztem :))

PET csütörtökön. ez biztos :) és igen sajnos, ott is olyan pocsék íze van annak a lötyinek amit adnak :)

zombisnak is zombiss vok, bár nem feltétlen a gyogyik számlájára írnám, egy ilyen hangulatú jelmezes buli után, amibe sikerült tegnap belecsúszni :) jó volt, no.

az immunrendszeremmel alavetően az a baj, h a sok méreg amit kaptam már eddig szépen lassan mellékhatások tömkelegét zúdította rám. az immunfehérjék csökkenését pontosan a mabtera okozta, amit a transzplant előtt kaptam.

szóval úgy kezdődött, h kontrollra mentem :) ártatlan kis vérvétel, amiből sajnos kiderült, h az immunrendszerem erőőségét mutató immunfehérjék értéke a béka segge alatt vannak. megbeszéltük a doktornővel, h mivel ez pótolható /mint pl. a vörövérsejt hiány v ilyesmi/ maradjak ott egy másfél órás infuzió erejéig. bekötötték és kb 10 perc után olyan allergiás reakciót sikerült produkálnom, hogy a keringésem közelebb állt az összeomláshoz, mint a normális működéshez...

kaptam ellenanyagot, szépen helyreállt minden, és utána mondta a doktornő, h mivel az ellenanyag gyorsabban lebomlik mint a szer amit infuzióban kaptam, nem ártana szem előtt maradnom, így bent aludtam.

most értem haza kontrollról... majd mesélek nemsokára

igen, az idézet amit kerestem valóban az amit írtál... :) csak szeretek pontosan idézni, ezért nem akartam pontatlanul leírni :)

ami meg a szellemi képességeimet illeti, talán nem reagálnék most, már így is elég sokszor ért az a vád?/kritika?/megjegyzés? (lehet válogatni :)) hogy milyen nagyképű vok arra a sok eszemre amit képzelek magamnak :))))

érdekes h ma már sokadszor vágták a fejemhez, h emberemre találtam benned... :) vagyis te találtál engem :P

a "munka-szerűség" szó is megért némi mosolyt, még sokadik olvasatra is :)

igen ez már lassan az, amibe itt belecsúszúnk beszélgeté szsintjén. de ezt most talán nem folytatom, picit "sűrű" napom volt hozzá :)

jogos amit írsz, és itt résezmről nagyon kevés szó esett a családomról, pedig maximálisan el tudom fogadni azt, h nekik sem volt könnyebb ez az egész mint nekem. sőt továbbmegyek. az ami velem történt sokkal jobban elviselhető így, mintha ezt nekem külső sze,mlélőként, tehetetlenül kellett volna végignézni, amint valakivel közülük történik...

győzött az internet :) már golyózik a szemem a sok idézettől de nem találom, a türelmem pedig végeSS. ha meglesz majd leírom :)

valahol az előző okfejtős szöveg fogalmazása közben jutott esezmbe egy idézet, bizonyos gyilkolásról meg megerősödésről :)) mindjárt előtúrom valahol

szóval az emberben azért óhatatlanul megfordul az a rövid-hülye kis kérdés, hogy miért? és igazából mindig odáig jutottam ennek a saját magamnak való megválaszolásában h ritka sok szart kellett ehhez okoznom előző életemben h én most ezt kaotam. ennél tovább szinte sosem akartam? mertem? gondolkodni, és igazából, ne vvárjatok csodát most sem fogom. de ezzel h leírtam lehet h legközelebb tovább gondolom :))

a másik gondolat ami igazából ezen a szinten foglalkoztat, az az hogy, ha azért történik/optimistán: történt... :)/ ez az egész, h arra az útra "kényszerítsen" /nem ez a jó szó, de nem jut esezmbe jobb/ ami nekem meg van írva, akkor az egy kemény út lesz. mert ugye ha ilyen kemények az eszközök :)) ebből gtondolom. de legyen, állok elébe, sőt jobb lenne ha tudnám...

a szerencséről fogalmazott hozzászólás igazából nem is neked szólt, hiszen baromira úgy érzem, h nem pont neked kell A /szándékosan nagybetűvel/ hozzáállás fontosságáról beszélnem.

hanem akkor jutott igazából esezmbe, mikor olvastam azt a szót h szerencse, hogy elég régóta akartam ilyesmi témában okfejtésbe bonyolódni :)) na és itt jönnek megint a szép kerek körmondatok :)

sok lesz benne a leütési hiba mert ritka kényelmes pózban fekszem a laptoppal, de ez nem túl praktikous gépelési szempontból... :))

érdekes egy ilyen sűrűn használt szónál, de most jöttem rá az igazi jelentésére... :)) édes...

szvít lájk csáklit

örülök, h minden rendben Veled! annak pedig talán még jobban, h ezt meg is osztottad velem, mert kiváncsi voltam, ugyanúgy, ahogy Szépnevű Barbara férjével is remélem minden rendben, és kiváncsi is vagyok rá.

abból pedig már rég "kinőttem", h ez az egész sz*r kapcsán /mert akármilyen jó kedéllyel, stílussal társalgunk is róla, sz*r ügy az egész :)/ a szerencsét emlegessem... :))

furcsa volt hallani, de azt mondták, h most más szájából /tollából-kezéből/ olvashatom viszont a saját stílusomat :)) mindezt 2 komment alapján.

pénteken kontroll, ha ott nem lesz gáz irány végre a pet-ct.

jaaa és a stílus maga az ember :)

nem kizárt, hogy mikor elsőként leírtam ide a múltkor, volt is rajtam nyakkendő :))

hajrá anglia, csak a szép dolgok számítanak ilyenkor, azzal legalább telik az idő! ;) én is pet-ctre várok, és az a gáz az egészben, hogy kimondottan feszült vagyok, pedig TUDOM_ÉRZEM_HISZEM /lehet választani, én sem igazán tudom melyik a pontos kifejezés, vagy lehet h nincs is erre pontos kifejezés/ h negatív lesz.

közel áll egyébként a blog ahhoz h tényleg személyessé váljon, mert ezek a gondolatok amik mostanában írásban is megfogalmazódtak itt már részemről nagyon a sajátjaim, és ez kb olyan érzés mintha tök őszintén beszélgetnék valakivel, pedig ez csak egy blog :))

Hobo, Csík zenekar, Hűvösvölgyi Idlikó, Mocsári Károly, Vikidál Gyula, Tóth Vera, Oberfrank Pál, Ókovács Szilveszter, Südi Iringó, Kudlik Júlia, Varga Miklós, Papp Lajos, Dörner György...

aki megtalálja a közös pontot bennük, kap egy pirosmogyoróst :)) 

ja és igen, lackó :)

jajj ne dicsérjetek előbb-utóbb elbízom magam :))

kedves nóri /bocsánat, de mint láthattad, a nagybetűkkel nem vagok jóban - hülye szokás :)/! örülök, hogy írtál, és remélem, hogy minden rendben van-lesz veled is a közeljövőben!

egyik kontroll alkalmával, mikor már vagy 5-6 hete nem voltam a lászlókórházban, mentem be és ahogy megláttam a nagy fehér épületet, elkapott a hidegrázás, nagyon furcsa érzés volt. ambivalens :)) /ez a szó a múltkor jutott eszembe, azóta előszeretettel használom :)/ úgy éreztem, ha bent kéne feküdnöm mennyire szar érzés lenne; rá két másodpercre meg olyan volt, mintha hazaértem volna... /mint 1x a balatonpartján. vagyis sokszor, de egyszer le is írtam ide azt hiszem/ 

szóval nagyon fura... 

hali. mint mondtam elvétve megpróbálok újra jelentkez/get/ni itthonról.

a tüdőgyulladás utáni első munkahetet egy fergeteges Papp Lajos előadással zártuk. magával ragadó egy figura. ő a szívsebész aki utoljára pécsett dolgozott és nehezen viselte a reformokat, ezért kérte nyugdíjazását. nagyon jó volt, aki teheti hallgassa meg egyszer.

ja, majd' elfelejtettem: itthon vagyok... :))

a nem_alvás remekül megy... látszik kipihentem magam már itt, mennék haza. de az is lehet, h hetek óTA az első kávémat talán nem fél7kor kellett volna meginni... persze este :))

meg igazából rengeteg dolog jár a fejemben, és gondoltam ha írok attól jobb lesz. de igazából egyik sem ide való, tehát beljebb nem vagyok azzal h ide írok minden másról. érik a titkos megmondós blog :))

de ha már itt vagyok: ha! minden jól megy, akkor kialkudtam magamnak a csütörtöki hazamenetelt.

egyelőre maradjunk ennyiben. pont

ahhoz képest h az előbb a hajamról akartam írni :)))

az is megér egy misét... persze annak akinek nincs jobban. a többieket meg nem untatom most vele. alvás.

mielőtt beköltöztem a 4-re nem tudtam milyen. bemenni nem lehet, belátni szintén nem. maga volt a nagy misztikum.

mióta kiköltöztem tök sokszor szerettem volna csak belesni, hátha valakinek egy kis pillantással is lehet segíteni, erőt adni. nagyon sokat ültem /főleg mostanában a tödőgyuszi miatt/ a tejüvegen kívül és agyaltam h hogyan lehetne bejutni. erre egyszer megjelent a dokinéni és behívott a vizsgálóba, ahol a transzplant előtt kiosztják, h mikro milyen vizsgálatra kell menni. aki járt arra, tudja miről beszélek :) és be tudtam lesni a folyosóra. de nem láttam senkit :( mondjuk most jövök rá, h amikor nekem is szitu volt nem sok közöm volt a folyosóhoz :))

akkor jöttem rá, h a legtöbbet azzal tehetem, ha írok ide, és remélem, h akinek kell, elolvassa. mert igenis hátha segítek azzal, h látja h jól vagyok /perzse a TGY most nem számít :)/, és elmondom neki, h semmi gáz. és nem azért mert egy marha nagy zseni vagyok vagy akármi, akinek segíteni kell mindenkin, mert nem erről vans zó. egyszerűen csak én megjártam azt az utat, amit ők még  el sem kezdtek - vagy épphogy csak igen -, és tudom-hiszem h van kiút. és hátha segítek csak azzal, h elolvassák az én utamat ott bent, és tudják belőle h mit akarnak másképp csinálni, vagy miről gondolják, h lehet én csináltam jól.

beszélgettem néhány emberrel arról h mi lesz a bloggal /vagy inkább néhányszor emberekkel :)) - a szép magyar ragozható nyelv, már mást is jelent a mondat/ és talán ez lesz a blog. aztán ha újra nem itt leszek bent, hanem otthon, ismét nem tudom mi lesz a bloggal. talán ilyen marad A BLOG :)) 

szóval a Ferinek azért nem szóltam, mert hetek óta fel akartam hívni, de az meg baromi hülyén jött volna ki, ha innen hívlak. mert nem panaszkodni akartam ám, hanem dumálni :)) a héten szabadulok csörgök. külön öröm h veled/tek/ minden rendben :))

Krisztinek írtam e-mailt, a családi életet mégse itt dumáljuk már ki :)) /mert ő a zelső unokatesóm/

Barbarának /akinek pedig nagyon szép neve van/ pedig: talán te is tisztában vagy vele, h nem lehet -nem tud - mindig mosolyogni, bármennyire is igyekszik az ember. sajnos. de az arány sem mindegy h mikor teszi meg az ember és mikor nem :)) részemről amint tehetem meg is teszem, látod... :) remélem a férjeddel minden rendben!! 

na ez vagyok én... :)) legalábbis a doktornő szerint /bár a szűkebb környezetemben is sűrűn emlegetik, de az szerintem az agyi és mentális képességeimre vonatkozik :)/.

jelen állás szerint vannak a képalkotó lelelteim: CT és mellkasröntgen felvétel. ezek szerint a tüdőm jobb oldalának a felső fele gyulladt, csúnya, ágyban kéne h feküdjek és lázasnak kéne lennem...

ezzel szemben vagyok én, aki péntek óta láztalan, fülig érő szájjal mászkálok a folyosón naponta többször, amit szerencsére az orvos többször lát is, és beszélgetek fűvel, fával, tartom fel a nővéreket állandóan :)

és szerencsére vannak a vérvételeim eredményei, ami szerint szintén folyamatosan javulok, és engem igazolnak, nem a CT felvételt. A CRP /C-reaktív protein/ egy olyan fehérje a vérben, ami jól mutatja a pl. gyulladások meglétét a szervezetben. ez normálesetben 10 alatt-körül van. én 400al jöttem be kedden :))) ehhez képest a vasárnapi már csak 69. alakul :) ma már elkezdtem alkudni a hazamenetelemet illetően... :)) ez nálam már mindig az abszolút jól_lét jele :) tudja ezt a doktornő is. :)))

ja de tulajdonképpen írni azt akartam eleinte, hogy nem kell jelen állás szerint a tüdőmosós sztorit végégcsinálni. bár ahány orvos látja a leleteimet mind mást mond a kezelőorvosomnak :)) de ő azt mondta, hogy a szemének hisz, ő meg azt látja, h én mindig a folyosón mászkálok, vagyis jól vagyok :)))

örülök, h valakinek legalább egy branürszúrással sikerült szép napot szereznem :))

jó hétvégét, legalább neked lesz...

szóval ebben a remek jó kedvemben azzal a szent elhatározással keltem fel a félálomból, h a tegnapi blogolvasós, a mostani blogírós, és az otthoni blogranemírós gondolataim ismeretében írok ezt-azt.

ettől el is ment a kedvem :)

hiszen ez a blog MOST MÁR azoknak szól akik oda készülnek, ahonnan én jöttem és megjártam azt az utat. nevetséges például, hogy otthon voltam száz napig ami érthető módon gyötrelmesen telt... az eb és az azt körülvevő szokásos bandázás sokat enyhített rajta, nagyon sokat. az pedig h a spanyol győzelemmel végződő döntő pont a 100. napra esett nagyon durvi... asszem becsülettel meg is ünnepeltük még ha nem is szándékosan. bár szerintem én végigbőgtem az egész estét :))

na de azt akartam mondani, h a 100 nap gyötrelem. utána dolgoztam mondjuk 65-70et kb. az alatt meg annyi minden történt, hogy felsorolni is nagyon hosszú lenne. jó volt. erre 80. napon megen kórházban vagyok, és remélem h bőven 10 nap alatt otthon leszek. és ez a pár nap megint iszonyat hosszú, és az utána következő "egészséges" napok megint nagyon rövidek lesznek.

fordítva sokkal jobb lenne! ha az ember élvezi azt amivel a munkás hétköznapjai telnek - én szerencsére ide tartozom - akkor igenis ne rohanja végig őket, hanem örüljön annak a helyzetnek amiben van!

nem kell a 100 nap után rohanni. sehova. engem is megvárt minden, plusz még előre is dolgoztam csomót, ami nem baj, de nem is biztos, h jó.

a legjobban a hazamenetelt vártam a kórházból, és ez innen talán nem jött le, de iszonyat csalódás volt. a tudat - h míg kórházban vagy nagy gebasz nem lehet - helyett jött az bennem és főleg a környezetemben h a legkisebb kis szarságból is hatalmas gubanc lehet. persze ebben semmi szemrehányás vagy ilyesmi nincs, ha a másik oldalon lettem volna úgy gondolom, h az a természetes, és ez így van rendjén.

2-3 napig tényleg legyen veletek valaki, és ne akarjon ágyba fektetni, menj sétálj ha bírsz, írj, olvass, és mondd el h nagyobb szükség van arra h "csak" ott legyen valaki, mint pátyolgasson és etessen stb...

utána nem vészes. ahogy jön vissza az erő egy kis ezt megcsinálok, egy kis azt. kontrollok 1-2 hetente. ez azért lefoglalja az embert.

utána jön megint egy időszak, valamikor, amikor már jól vagy, jó erőben, nincsenek csak ritkán kontrollok, azok is jó eredménnyel, hogy eztazt is csiálnád, de gyakorlatilag ugyanúgy nem lehet mint első nap otthon. az is egy szar szakasz.

nem, nem a blogon, az már nem hiszem h sokat változik /hacsak nem kezdek egy titkos személyes életrőlésvilágról mindent_oda_mondos blogba, de az nem itt lesz/ hanem a vizsgálatok között nem volt még ilyen...

hétfőn ki akarják öblíteni a tüdőmet, h ami kijön abból meg udják állapítani h mitől kaptam... elég bizarrul hangzik. olyan kedvem is lett tőle.

én mondtam h ezekkel a címekkel bajban leszek /most h elolvastam az egészet már tudom, hogy mondtam.../, most is sikerült egymás után két bejegyzést is smileynak címeznem :)

de jó, hogy írtál, most akartam előtúrni az emailcímed :)) hát igen, nem bírjuk egymás nélkül, én meg a László :)))

most jöttem meg mellkas CTről, a doktornő parázik, hogy nehohy vmi gombás fertőzésem legyen, ezért kellett menni. mondtam neki, hogy ne parázzon én már tök jól vagyok, de nem hisz nekem :)))

de jó, hogy írtál, most akartam előtúrni az emailcímed :)) hát igen, nem bírjuk egymás nélkül, én meg a László :)))

most jöttem meg mellkas CTről, a doktornő parázik, hogy nehohy vmi gombás fertőzésem legyen, ezért kellett menni. mondtam neki, hogy ne parázzon én már tök jól vagyok, de nem hisz nekem :)))

jaja, így nagbetűvel :)

végigolvastam a saját blogomat... talán így egészében első alkalommal. vannak észrevételeim, de ezt még nem tudo, hogy fogom megosztani a közzel

most muszáj vagyok írni egy olyan bejegyzést, amiben szerepel ez a szó :))

szóval muszáj a humor egy ilyen "mókához" drámázva nem hiszem, hogy könnyebb lett volna.

kérdezz rá a kezelőorvosnál, orvosi kérelemre és az orvos igazolásával jár a betegnek ingyenes behajtóskártya, néhány X ezer forint letéti díjért, tehát ha visszadod a kártyát visszajár a pénz. évek óta azzal járok be :))

nem nagyon akartam eddig ilyet csinálni, de most már muszály? muszáj? vagyok... /basszus szerintem ez az egyetlen szó a nagy és szép magyar nyelvben, amiről képtelen vagyok megjegyezni a helyes írásmódját és ez baromi bosszantó/

szóval amit nem akartam: kérdéseket feltenni a blogban és válaszokat várni rá, interaktívvá? tenni...

Kedves Ismeretlen Barbara!

hogy talál rá valaki ismeretlenül erre a hülye kis blogra? :)

a férjednek és neked is kitartást, ha fejben minden rendben, a többivel sem lesz gond, hidd el! köszönjük a biztató szavakat, én ilyen 3-5-8 napokat mint a mostani gond nélkül vészelek :) remélem mondjuk 5 nap körül tényleg meg is úszom... otthon a viktorka számolja vissza a napokat, h mikor kerülök elő :))

remélem amiket olvastál nem voltak túl elrettentőek... :)) pl. a fogak darabokra törése biztos nem jár vele mindig, engem még most is néhány doki úgy fogad, hogy ja tényleg maga volt aki fejreesett... :))) köszi :)

írnék, ha tudnék

ilyen hölye rímek jutnak eszembe... szóval elég jól megy a balkezes egyujjas pötyögés, mivel a jobbomban egy branür vigyorog, abba meg csöpög az infuzió

szóval nem ilyen folytatásra gondoltam... :)

most kénytelen vagyok ugyanarról írni, amiről eddig szólt ez a hülye :) blog. az egészségi állapotomról. pedig nem arról akartam mert azzal akkor még nem volt semmi gond.

most meg összeszedtem egy hülye tüdőgyulladást és beköltöztem /ismét/ a lászló kórhz éppen_ki_tudja_most_milyen_osztályára, a 3. emeletre. némi láz, köhögés, meg ami egy tüdőgyulladással jár, de semmi komoly :)

szóval igen, lesz folytatása...

tudom is igazából, h mit akarok írni, csak nem szavakban van, hanem a fejemben :))

köszi jól vagyok :)

a lényeg gyakorlatilag ennyi. ennél többet nem is hiszem, hogy mondanom kell... na jó még annyit, hogy utókövetés gyanánt megyek PET-CTre.

neki akartam futni megen, hogy valahogy lezárjam ezt az egész blog témát, de nem tudom-nem akarom. így marad és kész.

eltüntetni nem fogom, biztos lesz akinek segítség lesz amit itt olvas. új infót meg nem iugazán tudok írni az egészről... de lehet ezt már egyszer leírtam :-))

ha van hír PET-CTről majd jövök.

örülnöm kéne, de valahogy nem megy. pl most jutott eszembe, tök véletlen, h ma vagyok 100 napos. jeee...

lehet föl se kellett volna ma kelnem. most már mindegy :)

illendőségből muszáj? muszály? vagyok ideírni, h tényleg nagyon köszönöm mindenkinek aki olvasott, írt, üzent, velem volt vagy legalább nem ellenem :) 

bizony, a centi végénél tartok :)

holnap leszek 100 napos... ami tulajdonkeppen semmi drasztikus változást nem jelent, hiszen fokozatosan szoktam bele újra a normálisnak mondható életbe. a kajára még ugyanúgy figyelnem kell, srandra nem mehetek, tehát azért van még mire figyelni.

az egyetlen komoly előrelépés, h mehetek dolgozni végre, eleinte csak napi 4 órában, aztán majd meglátjuk

"Ami történt megtörtént,de nem bánom,
hogy annyi gondal kellett megküzdenem,
mert ezeknek köszönhetem,hogy eljutottam
oda,ahová akartam.Most semmim sincs,
csak a kardom,amit szívesen átadok bárkinek,aki zarándokútra indul.Magammal viszem a csaták jeleit és sebeit - ők a tanúi mindannak,amit átéltem,és őket kaptam jutalmul a hódításaimért.

Ezek a kedves jelek és sebek nyitják meg előttem a Paradicsom kapuit.Volt időszak,amikor állandóan olyan történeteket hallgattam,amelyek az elszántságról szólnak.Volt,amikor csak azért éltem,mert élnem kellett.De most azért élek,mert HARCOS vagyok,és azt akarom,hogy egy napon ott lehessek az ő társaságában,akiért annyit harcoltam."

voltam a balatonon :-)

a héten kétszer is :-) mikor először lesétáltunk a partra és megéreztem a víz illatát, olyan érzésem volt, h ez az, megjöttem, itthon vagyok. nem tudom honnan ez az érzés, de már évek óta küzdök vele, és csak onnantól nyár a nyár, ha már voltam A tónál :-)

és ettem jégkrémet is végre :-)

na szóval az van, h jövő pénteken kontroll ismét. az előzőn abban maradtunk a doktornővel, h ha minden marad ilyen amilyen - az h jól vagyok -, akkor július 1el mehetek dolgozni már végre :)

na most mióta az eb megy, kicsit belehúztam, tettem egy-két olyan dolgot, amitől egy lelkiismeretesebb orvos nagyon csúnyán nézne, de egyelőre semmi gondom...! remélem ez végre jelent valamit, meg talán az is h a héten megint elkezdtem rendesen kajálni, most is éhes vok :)

és sajnos még valami... :-(

nyugodj békében, Zolika, hiszem és tudom, hogy nagyon sokunkon segítettél azzal, ahogy ehhez az egészhez hozzáálltál és viselted. sajnálom, hogy utoljára nem lehettem veled, többen nem engedték, és tudom, hogy te sem engedted volna :-( vigyázz onnan is a többiekre!

R.I.P.

jééé, a blogom is megvan még :-)

elnézést mindenkitől, aki esetleg várt volna bármi új infót rólam, és arról innen akart értesülni. elég hülyeség lenne minden nap leírni, h megvagyok jól vagyok és lassan telik az idő :-)

igazából azok akik itt kerestek-írtak-olvastak engem-nekem azokkal jórészt már összefutottam jártomban keltemben.

szóval a látszat az, hogy meghalt a blog pedig ezt nem akarom. igazából nem tudom mihez kezdjek vele... személyes bloggá abszolút nem fogom tenni, orvosi dolgokról, állapotról újat nem tudok írni, ami persze egyáltalán nem baj...!

viszont meg akarom tartani az utókornak, hátha valakinek csak annyi kell a  benti 30 nap átvészeléséhez, hogy az én hülyeségemen röhögjön :-))

szóval megpróbálom összeszedni a gondolataimat, és leírni, hogy miből áll az itthoni 100 nap...

lakás: nem lehet szőnyeg-szőnyegpadló, függöny, virág, állat. ez elég simán ment, mindenhol parketta. naponta felmosás az egész lakásban, napi ágyhúzás. a saját szobámba csak én mehetek be, mindenki más csak lábzsákban és köpenyben. saját fürdőszoba.

kaja: saját evőeszközök, tányérok, poharak. csak frissen főzött-sütött kaja. utánaízesítés /sózás stb./ kilőve. olyan zöldség-gyümölcs ami életében valaha is földdel érintkezhetett tilos. ketcup-mustár-majonéz szintén. csak itthon sütött vagy pirítós kenyér.

látogatókat csak a teraszon-szabadban, maszkban fogadhatok. olvasáshoz-rejtvényhez-vezetéshez, szóval kb. mindenhez kesztyű. sétáláshoz +sapka köpeny.

ez megy kb. 50-60 napig aztán szépen apránként lehet majd engedni a szigoron... :-)) legalábbis remélem :-) nyilván minden az eredményeimen múlik. és azok igazából már most is teljesen jók.

szerdán újra kontroll, ha végre lesz egymással 10 percünk a másikra a doktornővel  /... :-)/ akkor azért beszélgetünk majd ezekről is :-))

végre itthon... kalandos kis utak ezek, és rám is fér ennyi mászkálás.

8 előtt bent voltunk, vérvétel, gégészet. szóval a szokásos menetrend :-) fél 10re épp végeztünk, így nem kellett órákat várni a doktornőre, míg végez a megbeszéléssel. cserébe jövő hét szerdán mehetek megint kontrollra...

voltam a munkahelyemen is, rámfért már a benti levegő :-))

kiderült, hogy meg van engedve kis csavizás... :-)) semmi emberek közt mászkálás, csak kis laza kocsikázás :-)) alig várom

holnap kontroll... nagyon remélem minden rendben lesz, bár semmi ok nincs rá, hogy parázzak. sőt, már némi csavargás is be van tervezve :-))

tegnap még volt szteroidom, ma már nincs ehhez képest tegnap szarabbul voltam, mint ma. furcsa...

holnap jövök, hogy mire jutottunk.

nos az lett a vége a lázadozásnak, hogy újra elkezdtem szedni a szteroidot, de ezt talán már említettem.

most két napja 4 mg, szerdáig pedig 2 mg-ot szedek, és úgy hagyom el majd. ha lesznek kamutüneteim megint akkor legalább péntekre jönnek elő, mikor kontrollra kell mennem.

most épp tespedés van itthon, várom a mamit, kicsit éhes vagyok :-))

Szép volt fiúk!!!

gratula a hokiválogatottnak! nehezen hiszem el, no! :-)))

a két napos parázás közbe majd' elfelejtettem ma vagyok 4 hetes transzplantált :-)))

a hőemelkedésről meg csak annyit, hogy tegnap elkezdtem 8 mg szteroidot szedni megen, azóta semmi gáz! rendes kamutüneteim voltak :-))

holnap újra ki mit tud, legalább gyorsan telik a nap :-))

rosszabb esetben sikerült összeszednem valami szart, tegnap óta van hőemelkedésem...

roppant módom örülök neki.

jobb esetben csak a szteroid elhagyása miatt vannak, idézem "kamutüneteim" :-))) ez egy tök jó szót, nagyon jót nevettem rajta :-))

jelentkezek napközben, hogy mi lett belőle

akartam ám többet jelentkezni, de olyan uncsi lenne uncsi napokról írni :-))

egyszer, valamelyik unalmas délelőttömön leírom azt a tortúrát, mivel jár az itthoni tisztaszobás életmód, de nem most, mert ma volt kontroll :-)

a vérképem teljesen jó, ez igazából nem is új, de továbbra is minden rendben. van némi véres váladék az orromból, látta a gégész, semmi gáz vele. negatív mellkas röntgen. szóval tényleg okés minden.

napi ötszöri étkezés, néhány tízdeka plusz :-))) itthonlét jövő hét péntekig, akkor a következő kontroll. addigra 35. napos leszek. vagyis túl leszek a harmadán... :-)) 

köszönöm a tippeket az idő eltöltésére, akadtak ám ötletek :-))

az első nap volt igazán nehéz, akkor kajak egyedül voltam egész nap. azóta a napok azért könnyebben mennek. itthon van anyu is, így azért sokkal jobb. nem is lesz gáz, ha 1-2 napokat nincs itthon már, tényleg az első nap volt a legkeményebb.

na de az éjszakák... :) ma este, már úgy ahogy tudtam aludni, az elalvások nagyon nehezen mennek. de tegnapelőtt este, 11 előtt estem neki a 2 és fél órás téglának, hogy majd jól elaslzom rajta... aha. simán végignéztem és utána még egy órát forgolódtam, mire elaludtam, 5kor meg már fent voltam.

remélem azért ez szépen lassan normalizálódik. majd apránként jelentkezem :-)

hát nem semmi milyen tetű lassan telik az idő... ez volt az első teljes nap, azt hittem sose jutok el a kora estig :)

főleg most az elején nehéz igazán, mert értelmesen még nem merek-hagynak semmit segíteni igazából, a tétlenség-felesegesség érzés meg most a legerősebb szerintem.

nincs semmi gáz tényleg, picit köhécselek, picit folyik az orrom, de gyakorlatilag így jöttem haza. írogatom a kis mementómat a doki néninek, hogy melyik nap mi történik velem. hőemelkedésnek még csak közelében sem voltam, kaja jól megy, minden ok ilyen téren.

holnaptól kimittud, legalább lesz mit nézni a tévében :-) furcsa lesz az biztos...

most jutottam idáig: itthon vagyok :-))

fél 6 körül lett záróm, fél 7 fele itthon voltunk, azóta jövög megyek mászkálok kint is bent is, jólesik. meg a családom is jólesik, így azért minden jobb lesz! bár nem lehetek egyszerre mindenkivel sajnos :-(

megyek beborulok az ágyba, jólesően elfáradtam azért :-)

még mindig itt vagyok, doktornőnek, zárónak se híre se hamva...

ebből szökés lesz :-)))

gyorsba kiszámoltam, márc. 13-án csütörtökön költöztem be, vagyis pont a 4. hét végén engednek haza.

pénteken leszek harmadik hete transzplantált, vagyis onnantól számítva 100 nap otthon. ezt most nics kedvem kiszámolni maradjunk a 3 hónapban :-))

tehát június 21-ig leszek otthon is eleinte nagyon hasonló, majd fokozatosan enyhülő körülmények között "steril" vagy valami hasonló, nevezzük inkább tiszta szobának.

64-65 kilóval cuccoltam be, és ahhoz képest h volt olyan kórházi 3 hetes kezelésem amikor fogytam majd' 10 kilót, most kereken 60al megyek haza. és azt a 4-5 kilót is az elmúlt pár napban hagytam el, mióta lejöttem a 4.ről. ugye itt már nem volt hidrálás /napi-2-3 liter folyadék infuzióban/, se műkaja. helyette volt az ehetetlen, minősíthetetlen kórházi koszt /ebbe most jobban nem mennék bele, egy külön blogot megér... :-))/ meg ugye a szarrá tört, fájós, érzékeny fogaim.

mostanra normalizálódott azért a helyzet, nagyon ritkán fáj csak, normál hidegre-melegre nem érzékeny, a pirítóst már majdnem harapni merem :-) reggel is simán lement az egy pirítós 2 virslivel meg egy joghurt, úgyhogy ebből nem lesz gond.

otthoni koszt, minimál mozgás :-)) meglesz a hatása, tuti...

elhatároztam, már az első héten jó időben minimum napi 2x10 perc séta a levegőn, + nem egész nap fekvés mint itt. bár más kérdés, hogy itt sanszom se nagyon volt normálisan üni, max az ágy végébe, egy pózba, de az meg nagyon szar :-)

kiváncsi vagyok mi lesz belőle otthon, az tuti, hogy bepunnyadni nem lehet, mert utána 3 hónap után mozdulni nem fogok tudni :-))

úszni akarok, meg biciklizni, meg persze a GTI... na jó az annyira nem mozgásos, de legalább izgalmas :-)) még nem is láttam az új felniket, hazamegyek úgyis az lesz az első dolgom, h megnézem :-)) 

igen, már megint nem bírok a vérvétel után aludni! kész. megint sikerült egy jó hosszú napot összeraknom magamnak így.

nem baj felöltözök, összecuccolok, tesóm megy haza szoliból, jól hazamegyek vele, a papírokat meg elküldik galambpostán :-)))

apuci holnap szépen hazamegy :-))

pont a 4. hét végén. királyság. otthon viszont kb 3 hónap hasonló időszak vár rám, na az lesz a nem gyenge :-))

most várom a nővérnénit, jön ágyathúzni, én meg ennek örömére mennék fürdeni.

meg anyukámat is várom, ígért nekem fincsi paradicsomlevest :-) bár azt mondta, nem lesz benne betűtészta, úgy nem is fincsi :-)

tényleg az analfabétáknak is csak betűtésztával jó a paradicsmleves?

nesze neked egész nap alvás! a vérvétel /kb fél6/ óta fent vagyok és forgolódok.

így most sikerült az amúgyis leghosszabb utolsó /nagyon remélem/ napomat megtoldani még 2-3 óra nyűglődéssel. dejó

na eddig tartott a séta. volt egy nagyfejű nővérke a nyolcadik kör körül elég csúnyán  nézett mert csakazértis csoszogtam :-))

útközben lőttem egy kis vacsit is, vaníliás danett, meg meggyes activia. a dél óta fájó fogaimnak tuti jót tesznek.

ja útközbe eszembe jutott, hogy a holnapi napot egy az egyben átalszom és akkor már mehetek is haza.  hihi meg az is eszembe jutott, h az erikcsávó is biztos nyomta az agyába a szteroidot, annyira ki volt bukva a házasságmentő akcióján a hülye tildának a barátokköztben, és ezé ment el szétveretni a fejét.

asszam mára befejezem a blogolást, lehet mindenki jobban jár :-))))

annyira nincs kedvem már ezt sem írni, hogy az valami hihetetlen...

látszik, h elkezdtem szedni a medrolt, agresszív vagyok és iszonyat türelmetlen! ilyenkor legszívesebben belekötnék az élő fába is, jól szétveretném a fejem, és még én örülnék neki h végre talán lenyugszom. iszonyat. és akkor még nem is hánytam tőle legalább... /eddig legalábbis/ :-)

ja meg délután mértem egy 7,4-et. azt hittem összeharapom a lázmérőt, teljesen ki voltam bukva. de aztán pont jókor jött a doki néni, mondta h picsakis hőemelkedésekkel ne foglalkozzak, akár a zuhanyzástól is lehet.

mivel a vérképem többé kevésbé rendben van, holnap már nem kapok antibiotikumot, és ha maradok úgy is láztalan akkor érzékeny búcsút veszünk egymástól szerdán. de ha nem, akkor itt kapom szét a szutyok kórtermet.

mást se csinálok egész nep csak kb 15 honlapot lapozgatok át 10 percenként és fel vagok háborodva, hogy sehol semmi friss tartalom, meg játékokból lépegetek ki-be 10-20 percenként mert már ez is uncsi, de a neten sincs semmi... tényleg lehet most fogok a Hencinek a főzős játékával játszani. végigkombózok mindent. :-))) 

de előbb inkább most jól felveszem a jedi ruhámat, és kimegyek a folyosóra sétálni mert megőrülök bben a lyukban! és ha valaki csúnyán néz rám annak szétverem a fejét a cérnakesztyűmben!

ja a legjobbat a végére hagytam! :-)) a sok birka pestinek meg gyalogolni kellett, lehet volt olyan is akinek 3 buszmeállónyit! meg is érdemelnék, ha leállna egy hónapra a bkv a picsába, vagy számolják fel, úgyis csak a pénzt zabálja fel és mínuszt termel, a sok hülye autóstól lépni nem lehetne, megfulladnának a szmogban, és a végén rájönnének még arra is, h van lábuk... :-))))

na a végére még írni is lett kedvem :-)

kezdem láztalanul... reménykeltő :-))

rég vártam annyira orvost, mint ma, nagyon kiváncsi vagyok, hogy mit fog mondani... :-)

vagyok láztalan, az utolsó péntek délutáni 8,2-től számítva se hőemelkedés se semmi hasonló. dokinéni 3 láztalan napot ígért, csak azt nem tudom, hogy az antibiotikum elhagyása után-e vagy azzal együtt?? mert azt holnap még kapok, ne onnan kelljen már kezdeni előlről a számolást.

úgyhogy szerencséje a rakat látogatómnak, hogy nem lettem lázas miatuk, nyugodt szívvel alhatnak :-)) nem, viccen kívül baromi rendes volt tőlük, h bejöttek, tényleg nem igazán lehet szavakkal kifejezni-megköszönni egy ilye szituációban...

valahol mintha már írtam volna, hogy itt úgyis sok minden kiderül, csalódások pro és kontra, és nem is igazán tévedtem. ilyen az élet...

na de kicsit lazábbra véve, anyukám hozott fincsi husis levest, jó megettem mindet, nagyon jólesett, biztos attól is nincs lázam :-))

remélem reggel már a zárómmal kelt a doktornéni :-)))

egy kis reggeli, kis jóleső munka, egy laza zuhany kanül és egyéb zavaró tényezők nélkül, egy laza 10 perces séta a folyosón még a reggeli jókedvemen is tudott fokozni kicsit :-))

már csak arra kéne rájönnöm, h hogy tudom online nézni az f1-et, de ez meghaladja felhasználói szintű képességeimet :-))

most mérek lázat 6,7ig jutott eddig, és mostmár aztán netovább! :-)))

de ma is láztalanul keltem :-)) ami azt jelenti, hogy ma túl lehetek! a 2. láztalan napon. de jó lenne.

a medrol még! egész jól viselem. bár azt kevésbé, hogy reggel 3 szúrásból jött le két cső vér, meg ment be kevés infúzió.

tegnap voltak itt kollégáim, jól esett velk dumálni, itt voltak egy órát, anyira bepörgettek, hogy este 8ig dolgoztam :-))

bizony hosszú idő után így tudom kezdeni a beszámolót :-)) láztalanul keltem, reggelire bevágtam másfél virslit, egy pirítóst kis céklával. és még éhes voltam, de a medrol miatt nem mertem akartam többet.

ja igen kedvenc gyógyszerem, medrol. nem tudom tegnap íram e róla vagy csak akartam. ennek a gyogyinak  köszönhetem, h a tavalyi évet minimálban 55 kilóig sikerült fogyni     :-( ez egy szteroid, ami annyira hazavágja a gyomrot, legalábbis az enyémet, hogy amíg szedtem kb 2 hétig minden nap hánynom kellett tőle, és az előző napi és aznapi kajamennyiségnek általában csá volt olyankor.

aki ismeri, annak nem kell bemutatnom, aki meg nem, az örüljön neki :)

most csöpög a napi antibiotikumom, aztán a szurkálásnak is vége reggelig :-)

ahol most vagyok az valóban nem steril osztály, de nem is egy átjáróház jellegű sima belosztály. itt már pl. a szobában is fogadhatok látogatókt, persze védúruha+maszk+lábzsák+sapka. tegnap volt itt tesóm + nasza, nagyon viccesen néztek ki :-) hihi

innen pedig elvileg!!! /ezt már csak így merem írni ilyenkor mindig.../ két-három láztalan nap után tiplizhetek haza. mára tervezem az elsőt :-))

ma kiszedték az összes varratomat, mind a 10et :)

5-öt az ajkamból, 3-at az államból, és mivel a kanült is kihúzták, mert lehet attól vagyok lázas, onnan is a 2 öltést.

kafa :-)

na hello, újra itt. hihetetlen, hogy az ember a XXI. században másfél napig nem jutott nethez, és milyen pánik tör ki :-) mert h én pánikoltam az unalomtól az egy dolog... :-)

kb annyi volt h tegnap reggeltől nem működött a hálózat egyáltalán. most kaptam meg otthonról a mobilnetes modemet, így újra net előtt. azért vannak előnyei is koruknak :-) bár amikor a tegnapi híradót néztem pl., inkább a hátrányai sejlettek fel előttem... hagyjuk inkább

állapotom változatlan, napi egy-két láz, és ezért maradnom kellett, különben már otthon szürcsölhetném a paradicsomlevest :-))

annyi örtént, hogy mivel a sterilszobai tartózkodásra a vérképem miatt már nem vagyokj rászorulva, kipateroltak a 4.-ről, és egy emelettel lejjebb egy kicsit enyhébb körülmények között vagyok a hemán.

hirtelen ennyi a 2 nap sztorija, vlmi úgyis eszembe jut még, majd jövök vissza

ja azt elfelejtettem mondani, hogy köszönöm a vonatos linket, ott még nem voltunk, a vasúttörténeti parkot megjártuk, az jó móka volt.

de majd ezt is kipróbáljuk. köszi :-))

kicsit elegem van a lázb ól, ezért most lázadni fogok ellene. délután megint felment 8.7ig.

kezdődik a szokásos esti progi :-) jóbarátok, barátok közt, alvás :-) ezek a napok már csak ilyenek. a hemokultúráim negatívak egyelőre :-(

ja és én is a gyerekosztályon vagyok :-)

ma vagyok bent 3. hete holnap kazdődik a 4. volt már ennél több is amit bentöltöttem, semmi gáz, nem kezdek letörni sem, csak már tényleg lassan telnek a napok. főleg úgy, h reggel is 9.2es lázzal keltem, most megyeget lefelé.

tudnám mitől van :-( kicsit fosok, hogy lehet, hogy a fogam gyulladt be, most várjuk a hemokultúrák eredményeit. reggel voltam röntgen, szerintem nem mutatott semmi gázostat.

ja ma kaptam egy új nővért... nem bántásdiból írom le, mert miért bántanám, de nem sikerült neki kitapintani a pulzusomat... pedig azért az még nekem is megy...

na ennyi.

most jutottam el odáig, hogy nagyon elegem van már az egészből... mármint nincs semmi gáz, csak nagyon unok már mindent. tvt, nete, pórázt stbstb.

ráadásul ma már kaptam lázcsillapítót, most meg mintha megen felfelé menne. majd mindjárt jó lerakom a gépet és megmérem. de legalább jó hír is van: doki néni magától kérdés nélkül mondta, hogy jövő hét közepe táján irány haza! végülis ideje, holnap leszek bent 3 hete.

megyek lázmérni, aztán asszem alszok, úgy legalább megy az idő :-))

bizony, ebédeltem kicsikét. szokásos leves meg egy kevés krumpli amit ettem. ha még finom is lett volna, lehet többet is eszek. reggelire becsavartam egy joghurtot, most rendes meg vagyok elégedve magammal :-)) lázat mérek éppen, kicsit mintha menne felfelé.

mivel már annyira nem tudok magammal mit kezdeni, hogy nagyon, ezért ha nem lezsek lázas dolgozni fogok egy picit :-)

nem semmi híreket hallanni itt a tévéből :-) kiváncsi vagyok, h ha mágika lelép megmarad-e a fantasztikus-fejedelmi választható kórházi menü? :-)))

egész jól megvagyok, a reggeli kelés nem megy továbbra sem, de nem zúg a fülem. úgy döntöttem, hogy ma tápszert reggelizek.

megyek híreket olvasni :)

bocsánat, nem szoktam ilyet, de ez annyira jó volt: "a gyula anyja vagyok" :-)) és nem rosszándékból írtam, félre ne értsd, tényleg tetszett a stílus!

most már bőven van mihez gratulálni, 5ezer fölött a fehérvérsejtszámom, 3xorosa a tegnapinak :-) sajna a többi része nem ilyen jó, így ma is kaptam 2 adag vértet, de ez vele jár.

sőt miután reggelire nagy undorral leküzdöttem 1 pirítós belsejét, néhány kanál erejéig még ebédeltem is, borsólevest meg tésztát. és rá kellett hogy jöjjek h nagyobb a gáz a fogaimmal mint elsőre tűnt, többnek tört le széle, sarka és érzékenyek a kajától. így aztán el kell kezdenem majd lélekbe egy komolyabb fogorvosi sorozatra felkészülni.

lehet arról is írok egy blogot, mert ez állítólag jó :-))

én ezekkel a címadásokkal mindig olyan bajban vagyok, most mé kell minden kis bejegyzésnek új nevet adni, előbb-utóbb elfogynak az 5letek, uána meg csak ismételgetem magam.

kicsit nehezen mennek ezel a reggeli összeszedések, volt itt dokinéni a fülzúgásra nem kérdeztem rá, napközbe szépen lassan elmúlik, nem tudom mi a szartól lehet. viszont a fogam tövéből szivárog reggelenként a vér, és ráadásul nem abból amelyik letört. remélem nem sikerlt a gyökeret megrepestenem, mert akkor meghülyülök.

most várom a mai vérképemet, az bizti, hogy kapok vért napközben. van egy kis hőemelkedésem, szinte minden nap egyszer lázam, lehet, h attól zavaros kicsit a fejem, mintha másnapos lennék, vagy hasonló... legalább az lennék :-))

rég esett olyan jól tejbegríz mint most... :-))

igaz, hogy 4-5 napi nemevés kellett hozzá- innentől egye fene eszek néha kicist :-) tudom, tudom szívsséget teszek vele a világnak :P

végre egy győztes meccset sikerült megnéznem, és még egy éremesélyes társaság utazik az olimpiára :-)

voltak anyuék, sokan, jó azért tényleg, hogy időnként bejönnek, 2-3 napot kilehet húzni egyedül, de ezek a látogatások mindig jól jönnek. most épp azt határoztam el, h dolgozni fogok kicsit, legalább megy vele az idő.

9 naposan már több int 1300 fehérvérsejtem van! 4-5ezerrel egészséges emberek rohangálnak az utcán... :-)))

a talma menetéről jól lemaradtam, ez az óraállítás betette a kaput teljesen. jó kiesett szegény megen. nincs szerencsém ezekkel a sportközvetítésekkel itt bent úgy látszi.

zúg a fülem, ez tök új, nem tdom mitől lehet, remélem nem a zakóm miatt van... bár a ct negatív volt teljesen, csak nem.

...át tudjUNK ugrani...

:-)

remélem holnap javítanak!

én egész jól vagyok, volt 8,1es lázam, de lement. már a melón töröm a fejem, és ez bizony a gyógyulás jele. várom a vért, bár laza két órás szunya után jobban vagyok sokkal. elintéztem két jó ks telefont, jó volt beszélgetni  kicsit.

ma vér, holnap vasárnap, a fű se nő, hétfőre meg akár meg is triplázódhatnak a sejtjeim.

mosz keltem a női kézisek meg az olpimiáért játszanak. most ennyi a bejegyzi, meccset nézek.

és perzse hajrá esküvőt ketten rendező lányok! :-)) hihi

most jött a doktornéni, szólni, hogy vannak saját fehérvérsejtjeim :-))

jó mondtam is neki, hogy hazudik, remélem nem sértődött meg:-))

hagyom is a munkát mára... /igen, a rabszolgák még itt is dolgoznak, holmi reneszénsz vetélkedőn... :-)/ és innentől kezdve csak döglök, meg számolgatom a sejtecskéimet egyesével... hihi...

húú mennyi komment :-))

mi lesz veletek, ha kiszabadulok innen és már nem írogatok, mit fogtok olvasni?! :-)

na jó ez nagyképűség volt, tényleg nagyon jól esik. a pelenkát napközbenre lealkudtam, simán jövök megyek, mászkálok, kicsit sikerült felszívnom magam. levágták a hajam :-))

biztos, hogy nem sok van már hátra a saját sejtjeim érkezéséeig, dupla adag /2x48-as/ neupogent kapok / a lényeg kiemelve:

"A filgrasztimotmesterségesen állítják elő, és nagyon hasonló a szervezet által termelttermészetes fehérjéhez. A Neupogen több vérsejt előállítására serkenti a csontvelőt(itt termelődnek a vérsejtek), különösen bizonyos típusú fehérvérsejtektermelését serkenti. A fehérvérsejtek nagyon fontosak, mert segítik a szervezetvédekezését a fertőzések ellen."

amitől úgy fájnak a csontjaim mint állat :) de ez jó!

ja és perzse köszönöm a játékot, majd ha kicsit összekaptam magam, biztos megnézem az összes variációt :-)) hihi

tegnap este annyira tiltakoztam a bepelenkázásom ellen, hoy nem hagytam. ami tul.képpen értehtő is, elég nehéz 25 évesen elviselni, ha az ambert pelenkázni akarják. szóval este nem kaptam...

meg is lett az eredménye... 5 körül indultam vécére, mert már éretem, hogy késő lsez, filmszakadás, és arra eszméltem, hogy fekszek a földön a fejemből meg ömlik a vér :( az ajkamat 5, az államat 3 öltéssel varták össze, és szarrá tört egy fogam... kemény volt, de a körülményekjez képest még mindig teljesen jól vegyok.

volt itt sebész, összevart, voltam CT, gégészet és egész szerencsésen megúsztam az egészet. a fogamat bánom nagyon, mert a fogdokikat sokkal kevésbé szeressem mint a hematológusokat :-)

tegnap ettől függetlenül este már kaptam valami vérkészítményt, reggel meg a vérzés  miatt még 2x. ügyes gyerek voltam no.

és persze a legszebb az egészben, h bepelenkáztak... elég hosszú és zűrös kört úsztam volna meg, ha nem én akarok az okosabb lenni megen... :(

ja jó hírként annyit, hogy ma nem volt olyan magas lázam, és h már naponta többször hallom azt, h pár nap és jönnek a sejtek... jeee :-))

tegnap 8,6, éjszaka 9,5, ma meg 8.7. ez a lázgörbém kb. gatyán is vagyok tőle + a rá kapott algopyrintől. szédülök, kóválygok, a budira alig merek egyedül kimenni.

ma volt itt a fődoki, azt mondta, hogy a 7 második felét bírjam ki és jobb lesz... remélem errre a hétre gondolt :-)

ma vagyok bent 15. napja, és holnap leszek 1 hete transzplantálva. időben úgy tűnik, h túl vagyok a nehezén, állapotilag meg magd meglátjuk... mondta a vak is :-)

ja és persze elkezdett hullani a hajam, úgyhogy leht majd megint bortválni. hihi

várhtó volt sajna, hogy ha appláziás leszek be is lázasodom. meg is lett. vettek egy valag hemokulturát és kersik, hogy mi az oka... szokásos...

viszont most éppen egy pirítósz majszolok óvatosan, ahogy lement a lázam egyből éhes lettem :-) mint mondtam már, mindennek megvan az előnye :-)

ja és nagyon szar a meccs :-))

és mára kiderült, hogy elfogytak a fehérvérsejtjeim. tehát appláziás vagyok, a védekezőrendszerem egyenlő a nullával. már volt itt is egy mobil röntgen, csináltak egy mellkasfelvételt, mert nagyon picit köhögök. remélem lázsodno továbbra sem fogok!

vért nem kell kapnom még, mert a vörösvértestek úgy ahogy tartják magukat. a gyengeség a nemevés meg a hasmenés miatt van, lehet valamilyen mesterséges úton fognak táplálni. pedig már kevés ropit meg kicsit több vizet eszegetek-iszogatok.

na nálam a hús vét kimaradt. meg a kaja is, pedig tényleg éhes vagyok. most azt találtam ki, hogy eszek egy kis ropit... a semminél mégis több, meg talán a hasmenésemen is segít kicsit. majd ha befejeztem az írogatást elkezdem. kiváncsi vagyok, hogy ér-e valamit.

ma zuhanyzás közben már nagyon gyenge voltam, szinte beestem az ágyba, ahogy felöltöztem. volt már ilyen régebben is, sőt rosszabb is, úgyhogy nem parázok tőle. 1-2 napon belül kapok vért és akkor szépen rendbejövök. addigra meg már egy hetes transzplantált leszek, és a felén már bőven túl leszek :-)

remélem, hogy a lányok miután végre megszabadultak a kölniszagtól, ma még jól meglocsoltattak a munkahelyeiken :-)) hihi

még egy kis beszámoló mára.

már a hasam is fáj szinte egész nap, félóránként 10 perceket töltöttem a budin ülve. enni mostmár szinte semmit, pedig most is éhes vagyok. de mellette folyamatosan hányingerem van és ahogy elkezdek enni egyből öklendezés meg hányás. ha ez a hülye állandó feszülő érzés elmúlna a gyomromból, még enni is tudnék.

ja és szívek szállodáját nézek :-))

holnap jön a doki néni gondolom, majd jól kikérdezem a vérképemről. kiváncsi vagyok. holnap már 4. napos leszek. hihi

és tényleg így akartam kezdeni a napot, új bejegyzéssel, smileyval meg ilyenek. mert jobban vagyok picit mint tegnap.

erre mire bekapcsoltam a gépet, és írni kezdtem volna, már ki is hánytam a reggeli gyógyszereket, meg azt a fél doboz tápszert amit megittam... :-(

de ezzel együtt sokkal jobban vagyok most egész nap gépészni fogok. :-) csak azért is!

ahhoz képest, hogy tegnap egész nap épphogy hőemelkedésem volt, most csak 36,5-t mértem. ja és már csak 64 kiló vagyok :-( de ez leyen a legnagyobb bajom, hazamegyek úgyis bepótolom... mit nem adnék mos t egy kis... inkább el se kezdem, úgyse ehetek normálisan mindent még ha hazamegyek.

ja reggel kiszámoltam 11. napja vagyok bent. és 3 napja transzplantáltak. egy bő hét múlva akár! otthon is lehetek :-)

hosszas gyötrődés után rászántam magam, hogy bekapcsoljam a gépet.

most mentek el anyuék meg krisztiék, jó volt látni őket. ha nem jönnek szerintem egész nap fel sem kelek. most már tényleg érzem, hogy napról-napra vagyok egy kicsit rosszabbul. reggel felkeltem, megnéztem a futamot, és azóta csak fekszek. ebédelni próbáltam, kár volt, nem maradt meg bennem semmi, de legalább utána múlt egy kicsit a hányinger, és így legalább tudtam anyuékkal dumálni kicsit normálisan.

reggel 37.0val keltem, most meg 37,1 volt a hőm, nem kizárt, hogy egy-két napon belül keményen belázasodok. az h akkor nem fogok írni, az szinte biztos, délelőtt annak is örültem, h a budi fölött állva nem estem össze.

és még a mai viziten is azt mondta az ügyeletes doki néni, hogy maradjak ilyen jól :)

biztató

vagyok ám ma is persze, csak már olyan uncsi leírni, h még mindig rendben van minden :-)

meg a forma1 is uncsi. remélem a kövekező futamot már nem itt nézem :-) kajáltam finom eddmeg levest, meg nem finom tökfőzeléket. lekötöttek fél órára az infiről, jó volt mászkálni kicsit, meg zsínórok nélkül fürdeni.

reggel ahogy keltem olyan volt mintha már taknyosodnék, de ennek most semmi nyoma. hőemelkedésem sincs még mindig.

éjszaka volt egy kis gubanc a kanülömmel, úgy nézett ki, h az egyik szára bealvadt, de aztán kialvasztattuk :-)

megyek mert kezdődik a maratoni FM parti... izgi... :-)

ezt pedig Krisztitől kaptam... azt hiszem mindent elmond róla és rólam is. Szeretlek.

"Ami történt megtörtént,de nem bánom,
hogy annyi gonddal kellett megküzdenem,
mert ezeknek köszönhetem,hogy eljutottam
oda,ahová akartam.Most semmim sincs,
csak a kardom,amit szívesen átadok bárkinek,aki zarándokútra indul.Magammal viszem a csaták jeleit és sebeit - ők a tanúi mindannak,amit átéltem,és őket kaptam jutalmul a hódításaimért.

Ezek a kedves jelek és sebek nyitják meg előttem a Paradicsom kapuit.Volt időszak,amikor állandóan olyan történeteket hallgattam,amelyek az elszántságról szólnak.Volt,amikor csak azért éltem,mert élnem kellett.De most azért élek,mert HARCOS vagyok,és azt akarom,hogy egy napon ott lehessek az ő társaságában,akiért annyit harcoltam."

Paulo Coelho

na vagyok már megint. vagyis még mindig, mert azóta se aludtam.

köszi a sok kommentet mindenkinek, felsorolás nélkül, sajna még nem jöttem rá, hogy hogyan lehet mindet megjelenteteni. itt azért apránként kiderülnek dolgok...

vacsiztam, két pirítós simán csúszott, most már csökken a hidrálás is, tök jó lesz minden. rengeteg... :-) fehérvérsejtem van még, 2-3 napig még ki is tartanak a doki néni szerint. tehát az is lehet h 6-8 nap appláziával megúszom az egészet. jókedély kitartás meg ilyenek jellemeznek, anyukám sem véletlen örül nekem annyira :-))

a lányoknak sok locsolót, a többieknek pedig sok piros tojást :-)

és bennem... igen, a saját őssejtjem újra a véremben keringenek. kaptam előtte antihisztamint - allergiás reakció ellen, jó álmos is vagyok tőle.

kb 25 perc alatt befolyt a két kis tasakból a világospirosas lötyi. kicsit kába vok, kicsit kapar a torkom, de ez normális - legalábbis ezt mondják :-)

csak ennyit egyelőre, most sztem szunya.

imádom az 5 órai vérvételeket... eddig simán aludtam utánuk mindig tovább, most egy órája csak forgolódok. nem tudom mivan, este majdnem éjfél volt, mire elaludtam...

mondjuk jár az agyam rendesen mióta fent vagyok így a mai nap előtt... érzetre baromi sokat változtam mióta kiderült, hogy újra beteg vagyok. nagyon sokat számít ebben az szerintem, ahogy elöször viselkedtem, mikor tünetmentes lettem 2004-ben.

nagyképű lettem tőle, ki-ha-én-nem viselkedéssel álltam mindenkihez, mert én már ilyenen is túl voltam, mit tudhattak erről a mezei birkák... ahelyett hogy alázattal fogadtam volna azt, hogy kaptam még egy lehetőséget... az egyetlen pozitív vonás, amit akkor szedtem fel, az az ide nekem az oroszlánt is típusú hozzáállás talán. és annak a maradványa a mostani abszolút pozitív felfogásom az egésszel szemben.

és azt is tudom, hogy nem követhetem al azt a hibát, amit akkor... mivel továbbra sincs semmi magyarázat - nem csak az én esetemben, hanem az ilyen jellegű betegségeknél általában -, hogy hogyan alakul ki egy ilyen betegség, egyáltalán nem tartom kizártnak, hogy az akkori bunkó viselkedésem is közrejátszott a kiújulásban.

na és ez az a szó amit soha, nem akarok többet hallani :-) abszolút optimista vagyok, és fel sem hozom többet, de meg kell említeni legalább egyszer, hogy mindenki számára világos legyen: az esélyem a transzplant után a teljes gyógyulásra nem 100%. pontosan nem is kérdeztem meg, tökre nincs jelentősége, a lényeg az, hogy benne van a pakliban, hogy...

na és ez az amivel szintén nem akarok gondolatban sem foglalkozni a következő hmm 40 évben. hiszen ennek is lehet mentális szerepe egy betegség kialakulásában.

most megyek bután pislogni a net előtt, aludni már úgysem fogok, másfél óra múlva már talán jön valaki :-)) vagy megyek felmelegítgetem a leheletemmel a -200tizenvalahány fokra fagyasztott őssejtecskéimet :-))

na kibámészkodtam magam. szegény mami meg kb 10 perce men el, tuti jól elázik.

lassan lefolyik a mabtera, és azzal vége a kezelésesdinek. emelik kicsit az infúzióban bevitt sima folyadék mennyiségét, és ennyi. reggel óta jobban vagyok kicsit, ücsörgök meg néha mászkálok is kicsit. azt mondták h annyiból jó, hogy nem esett szét a vérképem, h kevesebb szövődményre kell számítanom. kafa lafa :-)

és még mindig esik, megyek is nyálcsorgatni az ablakba :-)

megkaptam az utsó kezelést, még egy infi, aztán már már csak folyadékot kapok. holnap meg az őssejteket. a tegnapi vérképem még teljesen jó volt, alig látszott rajta, h 4 napja kapok kezelést.

a mai már biztos nem lesz annyira jó, reggel is tök gyenge voltam, ahogy pisiltem, alig értem vissza  az ágyig. pirosodik, viszket a bőröm rendesen, néha fáj a hasam, de még mindig "csak" ennyi. se láz, se vérzés, semmi.

időben sikerült magamhoz térnem :-) most keltem... egyszerűen jól esett aludni eddig. bár egyre több helyen pirosodik a bőröm a szerektől, még mindig azt mondom, hogy teljesen rendben vok.  holnapi utolsó napi szerekről kérdeztem tegnap a dokinénit és azt mondta, h azok se lesznek az eddigieknél erősebbek.

tehát a kezeléses részén egész jól átvegődtem. a következő amiől tartok, az a transzplant utáni időszak. láz meg vérkészítmények tömkelege vár rám elvileg.

mindennek megvan az előnye... :-) most pl végigseggeltem a gyűrűk ura 1-2-t :-) holnapra inkább mghagyom a harmadikat.

már vacsiztam is, bár csak keveset és jól is esett. az eddigi szerekből már csak 1 nap, azt már féllábon is...!

ja tegnap volt itt a 2. számú fődoki, mondta, hogy ha bármi gondom van segít, főleg fejben a bezártság miatt lehetnek gondjaim - gondolta. mikor mosolyogva közöltem, hogy talán menni fog önállóan is, kicsit furcsán nézett rám :-) remélem 10-12 nap múlva is így állok hozzá...! :)

köszönöm szépen. mármint az autót. jó lenne egy sörrel megköszönni :-) remélem ti is jól vagytok!

én kicsit minden nap szarabbul. ma reggel is jóféle hányingerrel keltem, bár most talán múlóban van kicist. enni alig-alig bírok már, folyamatosan öklendezek a kajától. lázam és más gondom még nincs szerencsére. a mai nap után már csak kettő és transzplant :-)

azért kedvesek, nem? :-))

még itt is a munkát keresik nekem :-) na jó valóban sokkal szívesebben lennék ott/hon/, de ez van. még most is azt mondom, h nem lesz gáz. de még szép, mi mást is lehetne mondanom...

a mai ebéddel már meggyűlt a bajom, nem sokáig tartott... ha a mai adag lefolyik, túl vagyok a felén. eddig még a számban is minden ok, a nyálkahártyák sérülése miatt számítanom kell majd szájfájdalomra, vérzésekre, hasmenésre, de még semmi ilyesmi.

na megyek, mert mindjárt itt a mami :-)

tegnap délután akartam még jelentkezni, de addigra már olyan hányigeren volt mint állat. bár egyelőre még mindig csak ennyi az összes gondom. vacsiztam is , meg reggelizni is tudtam.

nagy nehezen 9 körül fölkeltem, azóta mostanáig csak döglés, nagyon fáj a derekam. remélem nem a vesémmel van-lesz valami. minden délután kapok vízhajtót, az is nagy élmény... meg persze a marék gyógszer minden napra. ja és ma reggel is 37.3as hőemelkedéssel keltem, mondták, h szépen lassan elkezdek majd lázasodni, de ez teljesen normális - szerintük :-)

tegnap volt itt tesóm, addig ökörködtünk a telefonnal a mivel kintre a folyosón beszélhetünk egymással, hogy belecsörgött a fülembe és még mindig zúg :-))

ja és persze örülök, h jól sikerült az ünnapség :-) és annak is h a leírhatatlan nevű Feri barátom már az utolsót kapta tegnap :-) lassan én is túl lezsek a felén.

Volt itt a doktor néni, kicsi átbeszéltük az egészet.

a mai naptól /visszafelé számolnak, így a mai -5. nap/ kezdve 4 napon át kapom ugyanazokat a szereket. a -1 napon kapok még valami mást is, és a 0. napon, pénteken kapom vissza az őssejteket. onnantól 10-12 nap, mire lesznek sajját sejtjem, addig pedig valószínű vérkészítményeken élek. a doki néni annyit mondott, h maradjak ilyen jól mint most vok :-)

egyébként egész tűrhető itt bent, azt mondom most, hogy fejben nem lesz semmi gáz... aztán majd az idő eldönti

bár az infuziós pumpa elég idegesítő, most kb nyolcadjára sem sikerül egy infit 10 perc alatt elindítani. meg éjszaka is kétszer keltem fel rá.

van kicsi hányingerem, de egyébként semmi gáz nincs! várom a forma 1et, de tudtam, h amint bekapcsolom a gépet, címoldalon lesz a futamnyertes. igazam is volt, de azért még kiváncsi vok.

meg most volt a muzsikás együttes koncertje a dunatvn, tök jó volt. a hamar dani, a zenekar vezetője zsűrizni fog nálunk, remélem sikerül őket is elcsábítani majd egy fellépésre, félpénzért :-)))

lassan vége az első napnak, most látom, h a nagyfaluban meg most kezdődik az élet :-)

eddig minden ok velem, semmi erős mellékhatás. eszek is rendesen. napi 5xi gyógyszeradagom van. 8, dél, 4, este8 és éjfélkor kell szedni. h h fogok éjfélkor gyogyit bevenni alvás közben még nem tudom :-))

kaptam vízhajtót és azt nagyon nem szeressem. ezért már most türelmetlenebb vagyok mint kéne, bocsika.

jobb reggelt. 6 előtt kb arra keltem h: "jó reggelt forduljon a hátára, tegye szabddá a kanüljét" :-)

azóta kapok folyadékot, meg hányáscsillapítót. 8 körül meg hozták az első adagot a kemóból, majd ha lesz neve is neki, írom :-)

fel vagyok kötve egy hosszú "pórázra", szobámban minden elérhető, véga a mászkálásnak :) nem úgy mint tegnap. lementem a hemára a fiúkhoz, mire feljöttem a kezelőorvosom meg az összes ügyeletes nővér engem keresett :-) kapok majd érte a pofámra ma biztos.

de ennyi járt nekem is.

ja és ha már ünnepnap...! mindenki szépen menjen el ünnepségekre, elvégre azt még én szerveztem otthon :-) utána meg szépen tüntetni este :-) hihi

csak elvileg kezdhetjük a kezelést

nem tudom mi volt a gakorlati indoka, de nem történt semmisemnem. holnap reggel viszont biztos fog történni. itt vannak már felakasztgatva a cuccok, holnap kezdődik...

kíváncsi vok, h mikor fogok írni legközelebb. az biztos, h ha a netig

eljutok, jelentkezem :-)

túl vagyok már 1 kanül szúráson, ennél rosszabb sose legyen! várom a betegszállítót megyek röntgenre le kell ellenőrizni, h jó helyen van-e? meg megnézik az arcüregemet, hogy nincs-e újabb gyulladás.

aztán elvileg kezdjük is a kezelést...

na egy gyors beszámoló

délután belaktam a kis szobámat, szépen elpakolásztam mindent amíg tudok. tök éhes vagyok, kajálok egész nap. furcsa lesz az első egy két éjszaka, főleg így, hogy teljesen magamnál vagyok. nincs egy függöny se seholse, a kinti meg a benti folyosón is ég a villany kafa lesz.

délután msneztünk tesómmal, tiszta jó :-) így azért ki lehet bírni. remélem az állapotom is engedni fogja.

na mára szerintem ennyi, nyúlik a szám rendesen :-) jól esne egy jó pohár vörösbor!

ja majd' elfelejtettem. megvan ám az idézet :-)

igen, jól gondoljátok :-)

beköltöztem. Egyelőre csak jelzem ezt, mert még rendezkedek keményen :-) nincs jó helyen az asztal, kevés a konnektor, nem is wifi van, hanem kábelt dugdossak, de annak is szar helyen van a csatlakozó meg iyen apróságok

hozom a formám, no :-)

eddig tényleg minden ok, kaját is megettem, és nem történt semmi

mára van egy kanülszúrás meg egy röntgen utána tuti, sanszos egy csontvelőmintavétel /jajj/, meg némi infuzió.

azért is írok most egyből, nem tudom, hogy mit kapok és utána hogy fognak menni a kommunikáció egyes formái... :-/

remélem a mostani jókedélyem megmarad végig, vagy legalább jó darabig. az biztos, hogy azokat akiket szeretek nagyon nehéz volt elengedni... :-(

gyors email írás, aztán lehet, h jövök még

eddig hallgatás, most újra jelentkezem. vagyis eddig szabdláb volt, és meló ezerrel, most pedig helyzet van. ma déután hívtak, csütörtök reggel költözés befelé

és bármilyen meglepő holnap szabadnap, ilyen-olyan ügyek elintézése, cuccolás

csütörtökön vagy pénteken kanülszúrás és egyből kezelés. remélem van net...!

ja és a legjobbat elfelejtettem.

az egy dolog, h otthon a viktorka miatt nem tudok nyugodtan blogolni... de most már az internetért is rendesen meg kell küzdenem egy 4 éves két lábon járó akarattal :) most is megyek haza vonatot nézni vele :)

legközelebb lehet h már csak bentről... maglátjuk

amióta szóltak h kb mikor kell menni, mindent csinálok, csak ne a költözésre kelljen otthon készülnöm...

na ez is gáz. várni valamit amit szívből nem szeretnél, de tudod h kell, és a legjobb lenne ha most azonnal kéne menni! de nem.

múlt héten pl olyan 58-60 órát dolgoztam, pedig keddig betegállomány volt :)

na és a meló... életem melója lehetne amibe belekezdtünk, kapcsolati tőkével, bizonyítással meg minden ilyen szarral, erre én gürcölök előkészítésben "mindállat" a többiek meg learatják a babérokat. azért remélem lesz mit! 

no és az a sok minden ami kiderült:

még egyszer megerősítette a gégész h a műtét tök jól sikerült, teljesen tiszta az arcüregem /belülről :)/ a seb szépen gyógyul.

kiderült h nem is sterilszobában kell lennem hanem csak félsterilben. tehát pl nem kapok minden nap eldobhatós zacskós fogkefét, asszem. meg a folyosón mászkálhatok meg ehhez hasonló kis engedmények.

ja meg szereztem webkamerát. rendes benne voltam a tévében :)

a hétre ígérték a költözést

Rájöttem ám én arra, h ehhez a blogoláshoz egy dolog kell de nagyon.

nyugalom. mármint az nem megy, h beülök az irodába és leírom amit gondolok, aztán ennyi. hol a telefon csörög meg ehhez hasonlók.

ezért ezek a ritka jelentkezések még itthonról.

de két dologba belekezdtem. szóval azt jó látni és kell is látnom, h nem olyanok vannak körülöttem akik leszarják, h mi lesz velük. igenis mindenki jól akar lenni és más sem hallani sose életében mint h "tünetmentes".  és ide kívánkozik megemlíteni a hema nővérgárdáját. maximális tisztelet nekik!

bassz, tegnap hallottam h másnak is újra kell kezdeni ezt az egészet kemós, gyógyulós dolgot.

hát nekem esett rosszul hallanom, annyira szar belegondolni. gáz 

nos ma sok minden kiderült

nade csak sorjában. elsőként is kihagytam valakit/kiket a felsorolásból az elején. és nem azért mert hozzászólt egyikőjük :-))) szóval azok akik hozzám hasonló betegségekkel nyomják/ták az ágyakat. akik ott voltak az emberrel egy szobában, és nem hagyták h épp akkor foduljon be ha amikor pont nem szabad!

és ezek nem nagy dolgok. csupán csak az, hogy látod máson h eszébe sem jut egy pillanatra egyikőjüknek sem, h esetleg nem lesz ennek jó vége.  vagy hogy nem fog kimászni ebből a sz@rból.

na megjött a Törpe, úgyhogy ebből nem lesz értelmes gondolat majd befejezem

bizony meglepő...

megígérték, h 2 nap múlva itthon leszek, és tényleg. ez bizony meglepő

ennél rosszabb műtétem sose legyen! már a műtét napján sétálgattam jöttem-mentem, semmi fájdalom vérzés ilyesmi

és ez is meglepő volt :)

na szép álmokat

hirtelen ennyi.

mostmár szinte biztos h gyakrabban írok, bár holnap nem viszem a laptopot, fasz se tudja milyen szobába kerülök, nem ér annyit h eltűnjön. meg amúgyis azt mondták össz két éjszakát kell bent maradnom.

na erre leszek én marha kíváncsi...

mert a gégészeten is találtak egy gócot, meg a fogászaton is.

ennek a góckeresésnek annyi a lényee, h felmérik, h a testem melyik részében lehet gebasz ha épp nem lesz immunrendszerem, és ha megvannak az eredmények, mérlegelik, h ez mekkora kockázatot jelent valójában

pl a foászaton talált góc /ami persze korona alatt van, h ne legyen egyszerű az élet.../ nem jelent úl nagy kockázatot, lehet nem is kell hozzányúlni.

bezzeg a gégészeti... krónikus sinutis maxillarisom van /remélem nem írtam nagy ökörséget így papír nélkül/ vagyis arcüreggyulladásom. ami nem újdonság kisgyerek korom óta előfordult sokszor...

de az ezzel járó kockázat... a betokosodott genya ami az arcüregemben kiváló lelőhelye lehet a gombáknak. még nincsenek de ha megkapom a cuccot, bármi lehet. és ugye nincs lépem, ami már túl sok ahhoz, hogy ezt ne kelljen rendbe rakni. vagyis holnap megyek endoszkópos orrmelléküreg műtétre. minden szar kis műszerrel fognak az orromon keresztül helyet csinálni a fejemben. izgi lesz...

azzal akartam kezdeni, h miután hetek után végéiolvastam amit eddig írtam, rá kellett h jöjjek arra, h tök jó stílusban írok. na ennyit az önfényezésről.

ja és ön! rájöttem h tök hülyeség álnéven írogatni, így mától már gallacko néven vagyok, aki akarja úgyis tudja ki vagyok, aki meg nem tudja az meg mégis szórakozni jár

vagyis tetszik neki amit/ahogy írok tehát jó stílusban :-) de ők lesznek kevesebben

szóval a programom múlt hét hétfő óta:

hasi-mellkasi ultrahang mellkasröntgen, koponyaröntgen, szemészet koponya ct, gégészet fogászat szív UH. csoda h ezek után pszichológushoz nem kellett menni :-)

persze ha jó lett volna minden lelet mehettem volna transzplantra.

de nem lett jó

eddig...

lassacskán kezdődik a buli

Ami eddig történt röviden:

december elején hazajöttem, minden ok volt, egy hónap alatt híztam egy laza tízest :-)) ápolgattam a kanülömet, azóta kiderült, h fölöslegesen.

december 28-án /ki az az állat aki ilyenkorra tesz egy ilyet.../ az őssejttranszplantációs bizottság elfogadta az újbóli kérelmemet, így várólistás lettem.

a 41. azaz negyvenegyedik...

de annyira nem egyszerű ez a várólistás dolog. Volt 1 PET-CT vizsgálatom /rádiaktív kontrsztanyag beadása melletti CT/ mely teljesen negatív eredményt mutatott.

Alapesetben ez jó hír volt, az én esetemben viszont azt jelentette, hogy lehet nekikezdeni a transzplantnak.

ugyanis előttem tök sokan nem voltak olyan állapotban, h lehessen nekik csinálni, ígyy szép lassan kiderült január végén, h már csak 1-2 hetem van itthon

na ennyit arról h többet jövök :-)

elég szar úgy írni ilyen dolgokról, h jól van az ember és éli a normális emberek életét...

Vagyis egész eddig normálisan éltem, élhettem az életem.

Boldogságos új évet all :-)

szerdától, meló jövök többet 

túl gyorsan telik itthon az idő! már egy hete itthon vagyok, de olyan mintha most jöttem volna haza... tök jó úgy bejárni dolgozni, hogy saját magam főnöke vagyok :-)

jövök megyek intézkedek, meg persze közben néha haladok is a munkámmal.

holnap megyek a doki nénihez, kicsit parázok, hogy ne legyen semmi gáz!

tegnap szabadultam nagy nehezen, jó végre itthon lenni.

persze asszony lázas beteg, úgyhogy maszkban mászkálás megy a lakásban is. de legalább itthon vagyok!

 ami meg a transzplantot illeti... lehet kicsit korai a lelki felkészülésem... kiderült, hogy mégsem vagyok várólistán, mint ahogy eddig a drága dokik hitték, tehát lehet hogy egy két hónap fölösleges seggelés vár most rám...

jövő csütörtökön megyek majd a transzplantos doki nénihez megbeszéljük, hogy milyen vizsgálatokra van még szükség. a csontvelőmintavételt kihagynám :-)

röviden ennyi amíg ide jutottam. áprilistól persze kezeléseket kaptam, és vártam. Most odáig jutottunk h tegnap gyűjtötték az őssejtet, szerencsére elég lett, sőt több is mint ami egy transzlpanthoz kell. elvileg mostmár néhány vizsgálat után bármikor kezdődhet az egész. bár karácsonyig szívesen kihúznám otthon... mondjuk amennyire nehézkesek itt időnként a dolgok, nem félek tőle h előtte még megcsinálnák.

szóval nem tudom mi a további menetrend, majd kb 1 hét múlva talán kiderül. ha minden jól megy akkor ma szabadulok az kórházi fantasztikus vendéglátástól, és legalább egy 7ig otthon leszek. remélem. és remélem jól is leszek.

A betegség lényege h a nyirokrendszerben képződnek rosszindulatú daganatok. Megnagyobbodnak a nyirokcsomók a nyakon, mellkasban hasban, ágyékban. Kezelése általában kemo, azt mondják, h jól gyógyítható.

2003ban diagnosztizálták nálam, kb fél éves kezelés és egy lépeltávolítás után gyakorlatilag tünetmentes lettem, éltem a 20onévesek életét. Kb 2006 őszén kezdődtek újra a gondok. szépen lassan lefogytam 82-84 kilóról 70 környékére, lázas voltam ok nélkül. persze állandó kontrollok mellet. találtak egy nagyobb nyirokcsomót idén februárban, az negatív volt. További fogyások és állandó megfázásos betegségek mellet valamikor áprilisban jutottam el pet-ctre. újabb diagnózis, csá tünetmentesség, újabb kezelések.

ekkor merült fel h egy ilyen betegségnél, ha kiújul, a transzplant tűnhet jó gyógyítási módnak.

születtem, lakom, dolgozom. asszem ezek nem fontosak. vagyis talán az egyik: születtem 1982. Idén voltam 25, és már a második évem megy rá kemós kezelésekre. mások a legszebb éveiket élik, én meg időnként örülök, h nem hányom össze magam. talán erre mondják h ijjé...

Nem ezt én sem gondolom komolyan. egyre biztosabb bennem az a gondolat? érzés? h ezek nem véletlen történtek velem. azt még nem tudom h ez bünti-e előző életemért, vagy egy kijlölt útra kényszerítés ebben az életben, de majd rájövök arra is. gondolkodni, na arra aztán lesz időm...

most h olvastam az elejét mégis fontos lesz a dolgozom is. persze nem azért mert lényeges lenne h hol is dolgozom -már amikor -, hanem h megemlítsem h mennyire toleránsak a munatársaim és főnökeim velem szemben emiatt az egész szar miatt.

Igazából most esik le h nem is ezzel kellett volna kezdenem, hanem h mennyi mindent köszönhetek ebben az egész szar hadakozásban a szüleimnek meg a tesómnak meg a páromnak. meg a rokonoknak ismerősöknek, akik tényleg mindig jószándékkal érdeklődnek felőlem. szerintem kár itt most felsorolást írni, nélkülük még idáig sem jutottam volna. abszolút meg tudok érteni érteni olyan embereket akik egyedül vannak és nem akarnak harcolni.

de erről inkább mjad egy még gyengébb pillanatomban.

gondoltam az elején jobb ha tisztázzuk, h miről is van szó. Autológ őssejtranszplantáció az ami rám vár. Ennek lényege, h a saját őssejtjeimet kinyerik a véremből, ezeket fagyasztják tárolják, majd intenzív kemó/és?/sugárterápia után visszajuttatják a vérbe.

A nagy adag kezelés lényege, hogy minden olyan sejtet /véralkotó sejtek, csontvelő/ amely tartalmazhat betegséget /hodgin lymhoma-de erről mindjárt/, kiirtsanak, majd a visszajutatott őssejtekből újratermelődjenek. A sterilszobára azért van szükség, mert azzal, h nem lesz vérképzőrendszerem, gyakorlatilag nem lesz működő immunrendszerem sem, és ilyenkor a legkisebb baci is nagy gebaszt képes okozni...

egy laikustól /én/ egész tisztes leírás :-)

lélekben való felkészülésem egy őssejttranszplantációt követő kórházi sterilszobás tartózkodásra. és hát magára a transzplantra. meg az azt megelőző kemóra. kiváncsi vagyok rá nagyon...

én sem tudom milyen lesz. 3-4-5-6 napig  gyilkolásznak mérgekkel? kb erre számítok. ugyan hogy fogom bírni, mikor időnként már az is sok ami csak a normál kezelés része? majd lesz valahogy... másképp nem lehet.