szóval ebben a remek jó kedvemben azzal a szent elhatározással keltem fel a félálomból, h a tegnapi blogolvasós, a mostani blogírós, és az otthoni blogranemírós gondolataim ismeretében írok ezt-azt.
ettől el is ment a kedvem :)
hiszen ez a blog MOST MÁR azoknak szól akik oda készülnek, ahonnan én jöttem és megjártam azt az utat. nevetséges például, hogy otthon voltam száz napig ami érthető módon gyötrelmesen telt... az eb és az azt körülvevő szokásos bandázás sokat enyhített rajta, nagyon sokat. az pedig h a spanyol győzelemmel végződő döntő pont a 100. napra esett nagyon durvi... asszem becsülettel meg is ünnepeltük még ha nem is szándékosan. bár szerintem én végigbőgtem az egész estét :))
na de azt akartam mondani, h a 100 nap gyötrelem. utána dolgoztam mondjuk 65-70et kb. az alatt meg annyi minden történt, hogy felsorolni is nagyon hosszú lenne. jó volt. erre 80. napon megen kórházban vagyok, és remélem h bőven 10 nap alatt otthon leszek. és ez a pár nap megint iszonyat hosszú, és az utána következő "egészséges" napok megint nagyon rövidek lesznek.
fordítva sokkal jobb lenne! ha az ember élvezi azt amivel a munkás hétköznapjai telnek - én szerencsére ide tartozom - akkor igenis ne rohanja végig őket, hanem örüljön annak a helyzetnek amiben van!
nem kell a 100 nap után rohanni. sehova. engem is megvárt minden, plusz még előre is dolgoztam csomót, ami nem baj, de nem is biztos, h jó.
a legjobban a hazamenetelt vártam a kórházból, és ez innen talán nem jött le, de iszonyat csalódás volt. a tudat - h míg kórházban vagy nagy gebasz nem lehet - helyett jött az bennem és főleg a környezetemben h a legkisebb kis szarságból is hatalmas gubanc lehet. persze ebben semmi szemrehányás vagy ilyesmi nincs, ha a másik oldalon lettem volna úgy gondolom, h az a természetes, és ez így van rendjén.
2-3 napig tényleg legyen veletek valaki, és ne akarjon ágyba fektetni, menj sétálj ha bírsz, írj, olvass, és mondd el h nagyobb szükség van arra h "csak" ott legyen valaki, mint pátyolgasson és etessen stb...
utána nem vészes. ahogy jön vissza az erő egy kis ezt megcsinálok, egy kis azt. kontrollok 1-2 hetente. ez azért lefoglalja az embert.
utána jön megint egy időszak, valamikor, amikor már jól vagy, jó erőben, nincsenek csak ritkán kontrollok, azok is jó eredménnyel, hogy eztazt is csiálnád, de gyakorlatilag ugyanúgy nem lehet mint első nap otthon. az is egy szar szakasz.
Utolsó kommentek